pontos ábrázolás

2018.01.03. 10:30

Rekonstruálható várak a vicekapitány kódexében

Több mint 400 év múltán is megállják a helyüket Wathay Ferenc török fogságban írt énekeskönyvének illusztrációi.

Tóth Sándor

Fotós: NZP

A várkapitány rajzai és akvarelljei alapján akár pontos elméleti rekonstrukciók készíthetők a történelem viharában elpusztult építményekről.

A Nagyboldogasszony-bazilika koronázótemplom közelében, az egykori várfal megmaradt szakasza előtt álló Wathay szobor – Lux Elek alkotása – jól ismert a városban. Talán azt már kevesebben tudják, hogy az 1602-es várostrom során török fogságba esett, kalandos életű katonaember a Wathay-kódexként emlegetett énekeskönyvében hiteles forrásként megírta a fehérvári ostrom, fogságba esésének és saját életének történetét. Kézírásos könyvét nemcsak szép iniciálékkal látta el, de ábrázolta is históriájának helyszíneit. Így családjának vági várkastélyát, a fehérvári várfalakat/védműveket és épületeket, a csáki várat, Nándorfehérvár és Temesvár látképét.

Magyarország építményeinek elméleti rekonstrukciójával foglalkozó Szőke Balázs történész, művészettörténész szerint – aki a Nagyboldogasszony-bazilika koronázótemplom főhajójának hálóboltozatát is rekonstruálta – Wathay török miniatúrákkal rokonságot mutató akvarelljei, rajzai „a korszak forrásértékű képi ábrázolásai”.

Nándorfehérvárt meglepő részletességgel festette meg kódexében
Forrás: wikimedia.org

A fehérvári vicekapitány, akit Sobor Antal Hosszú háború című történelmi regényében is megörökített, azon kívül, hogy a konstantinápolyi Fekete torony börtönében írt kódexével irodalmi és nyelvtörténeti szempontból is jelentős művet alkotott, vizuális emlékezetünket is gazdagította az ország építészettörténeti örökségéről. Ezt írja róla Szőke Balázs a Várak, kastélyok, templomok történelmi és örökségturisztikai folyóiratban most megjelent tanulmányában: „Képzett katonai vezetőként, birtokosként és gyakorlott építtetőként, Wathay ismerte a kor bevett építési eljárásait, ezeket meglepő részletességgel láthatjuk viszont rajzain. Pontosan ábrázolja a népi építészetben a Dunántúlon ekkor domináns boronafalú házakat, a középkori eredetű templomokat. Megjeleníti Székesfehérvár palánkszerkezetű külső bástyás védőövét a falazott kapukkal, és a török palánkvárak rondellás falait.”

Így ábrázolta Wathay Fehérvár török ostromát
Forrás: SZIKM blog

Jövőre lesz 80 éve, hogy Wathay Ferencnek karakteres szobrot állítottak Székesfehérváron, amelyet Kocsis Balázs szobrász-restaurátor néhány éve felújított. Énekes könyvének/kódexének hasonmás kiadását pedig több mint 40 éve, 1976-ban adta közre a Magyar Helikon, talán megérett az idő arra, hogy 2018-ban, születésének 450 éves évfordulóján napirendre kerüljön újrakiadása.

Lux Elek a Wathay-szobrot 1937-ben készítette, de 1938-ban állították fel, egy évvel később, a Szent István emlékévben, 1939-ben avatták fel
Fotós: Nagy Zoltán Péter

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában