A kéziratok furcsasága: keresztény illusztrátorok díszítették a héber írásokat

A páratlan gyűjteményről és a hírneves gyűjtőről Tamási Balázs, az országos rabbiképző könyvtárának vezetője tartott előadást. (Az általa igazgatott könyvtárat épp Kaufmann Dávid alapította.)

S hogy ki volt Kaufmann Dávid? Kivételes pályafutás az övé. Morvaországban született, 1852-ben, és azt is tudhatjuk, családjának komoly anyagi erőfeszítést jelentett az éles eszű fiú taníttatása. A Breslaui Rabbiképzőbe járt, majd a lipcsei egyetemen tanult arabisztikát. Aztán 1877-ben, 25 esztendősen ő lett Budapesten a frissen alakult Rabbiképző Intézet egyik tanára. Kaufmann tudósként középkori filozófiával foglalkozott, de érdekelte a zsidó művészettörténet is – őt tekintik a szakterület első felfedezőjének. Foglalkozott a zsidóság újkori történelmével is és az európai zsidó családok históriájával. Több nyelven jelentek meg publikációi – magyarul is bámulatosan gyorsan megtanult: ez is kellett ahhoz, hogy a budapesti rabbiképzőben oktathasson.

Fordulópont volt az életében, amikor 1881-ben feleségül vette a vagyonos Gomperz Irmát, aki mindenben mellette állt: ez tette lehetővé, hogy létrehozza rendkívüli gyűjteményét, amelyben héber kódexek, a középkorban illusztrált, különleges kéziratok egyaránt akadnak.

Tamási Balázstól arról is hallhattunk, hogy Kaufmann felkészült tudósként könnyen felismerte az igazi értékeket. A gyűjtemény egy jelentős része Olaszországból származik: sikerült például megvásárolnia Marco Mortara mantovai rabbi teljes kézirat- és könyvgyűjteményét, amelyben gyönyörűen illusztrált, egyedi kéziratok is vannak. A gyűjtemény nevezetes darabja a Kaufmann-haggáda. A 14. századi, Spanyolországból való kézirat a zsidó húsvét, a peszah ünnepéhez kapcsolódó imákat, költeményeket, elbeszéléseket tartalmaz.

A gyönyörű illusztrációk kapcsán Tamási Balázs arról beszélt, melyek azok az ábrázolások, amelyek azt jelzik: a korabeli illusztrátorok keresztények voltak. Gyakran ugyanis a keresztény ikonográfiát alkalmazták a héber kéziratoknál is. A haggádában például az égő csipkebokorból egy glóriás fiatal férfi emelkedik ki, aki hasonlít a Krisztus-ábrázolásokhoz... De a Kaufmann-gyűjteményben fellelhető másik rendkívüli kézirat elemzése kapcsán is hasonló következtetésekre jutottak. A Misné Tórája a zsidóság vallási előírásának összegzését tartalmazza: díszítése, illusztrációi a középkori héber könyvművészet egyik legértékesebb darabjává teszik. A középkori kéz-irat illusztrációit vizsgálva a szakértők úgy vélik: a keresztény festő nem tudta, hogy a zsidóságban Isten ábrázolása szigorúan tilos, ezért előfordult: a korabeli keresztény művészet hagyományai szerint komponált meg egy jelenetet. Amikor a hiba kideült, átfestették az illusztrációt, és csak az Úr kezét hagyták meg, amint átnyújtja Mózesnek a kőtáblába vésett tízparancsolatot... Az előadó beszélt arról is, hogy az ábrázolások a korabeli lovagok páncéljában ábrázolja a szereplőket, de szó esett a lapszéli jelenetekről is, amelyek nem igazán kötődnek a szöveghez, sőt, olykor vaskos, obszcén tréfák megjelenítői... És így tovább, folytathatnánk az érdekességek sorát. Szerencsére az gyűjtemény már digitális formában is elérhető: az MTA könyvtárának honlapján megnézhetjük a képeket.

Ami Kaufmann Dávidot illeti, rövid élet adatott számára, 1899-ben hunyt el Karlsbadban. Balesetet szenvedett a fürdőben, ahol kezelték, és cukorbetegsége miatt végzetes szövődmények léptek fel... Felesége néhány év múlva követte. A páratlan gyűjteményt végül az anyósa, Gomperz Róza adományozta az MTA könyvtárának.