Rövidesen folytatódik Gárdonyban a Történelem Klub

Legutóbb a növények és az állatok hadviselésben játszott szerepéről hallhattak roppant furcsaságokat a Történelem Klub vendégei a gárdonyi Nemzedékek Házában. Azt megelőzően a békefenntartás volt rendezvénysorozatuk témája, amelyről az a baracskai Papp István egykori ENSZ-alkalmazott beszélt, akit tizennégy évvel ezelőtt raboltak el Szudánban, de szerencsésen túlélte a megpróbáltatásokkal teli szörnyűséget. A következő előadás címe önmagáért beszélt: „Nő kezében zászló, férfi kezében kard”. A nőnapra és nemzeti ünnepre hangolódva idézték fel a forradalom és szabadságharc időszakát, a helytállást, amely gyakran semmivé tette a különbségeket a nők és a férfiak között.

– Aligha volt a 20. századnak még egy eseménye, amely olyan szerteágazó és mély hatást gyakorolt volna a magyar társadalom életére és közgondolkodására, mint a trianoni békediktátum – mondta a FEOL-nak Kovács Ágota, aki korábban a várpalotai Trianon Múzeumban dolgozott, a téma tehát kifejezetten a szakterületének számít. – Családok szakadtak el egymástól, egyéni emberi pályafutások buktak el és sorsok alakultak át. A trianoni országhatárokat a győztesek stratégiai, gazdasági és közlekedési érdekeinek megfelelően húzták meg. Így kerültek „odaátra” olyan egybefüggő magyar tömbök, mint amilyen a Csallóköz és a Felvidék déli része, a Partium, a Székelyföld és a Délvidék északi része. A területi és lakossági csonkításon túl Magyarországot számos más területen is büntették. A Magyar Királyi Honvédség létszámát és fegyverzetét minimálisra csökkentették, számos korszerű fegyvernem létrehozását megtiltották. Ezzel Magyarországot katonai szempontból teljesen védtelenné és kiszolgáltatottá tették a szomszédos országokkal szemben.

Nemzetünk lelkébe mélyen bevésődött ez a dátum: 1920. június 4., 16 óra 32 perc.

– Történészként különösen nehéz feladat ezen dokumentumok, a békediktátum aláírásának közvetlen hátterének kutatása és vizsgálata, hiszen a minket elítélő nagyhatalmak képviselői úgy törtek pálcát felettünk, hogy sosem jártak szülőföldünkön, nem nyerhettek betekintést több mint 1100 éves hazánk gazdag kultúrájába – folytatta a fiatal szakember. – A június 3-án 18 órakor kezdődő előadásunkban Emlékek és gondolatok Trianonról címmel a magyar társadalomnak a békediktátum következményeire adott válaszait vizsgáljuk.