2024.05.24. 14:00
Koszorúzások a Hősök emlékünnepén
Éppen száz éve iktatták törvénybe, a kommunizmus idején mégsem lehetett méltó módon megemlékezni azokról a magyar katonahősökről, akik életüket adták a hazáért. Az idei évben Székesfehérváron több helyszínen is néma koszorúzással tisztelegtek előttük.
Fotó: Fehér Gábor / FMH
A magyar hősökre való emlékezést már az első világháború idején is törvénybe iktatták ugyan, de a Hősök emlékünnepének pontos napját egy 1924-es törvénycikkely datálta, amikor kimondta: „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját […] a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. A kommunizmus idején tilos volt a megemlékezés, ám a rendszerváltás óta ismét méltó tiszteletadás mellett emlékezhetünk meg a katonahősökről.
![](https://cdn.feol.hu/2024/05/C_lJPeFCtWfONztck4_abOz8QEJ7JL2zOrOIP6bgYeQ/fit/1200/901/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzc3NzNhMDNmOGVkZTRkOTliNjVkZWNjNTJmMWFjMDli.jpg)
Székesfehérváron a dátumhoz közel, május 24-én, pénteken került sor a néma koszorúelhelyezésre a Hősök napja alkalmából. Az izraelita temetőben Földi Zoltán önkormányzati képviselő, a rác temetőben Szigli István önkormányzati képviselő, a Hosszútemetőben Kovács Zsoltné önkormányzati képviselő, a Szentlélek katonatemető magyar keresztjénél, valamint a Repülős és Ejtőernyős emlékműnél pedig Viza Attila közbiztonsági tanácsnok társaságában koszorúzott Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke.