Egyre több magyar család költözik a tó környékére

2024.04.10. 07:00

Új agárdi bölcsőde a tikkadt szöcskenyájak mezején (galéria, videó)

Nemrég még tikkadt szöcskenyájak mezeje volt, ma pedig már Tündérkert Az agárdi négy csoportszobás új bölcsőde keddi átadóján elhangzott: ötvenhat kisgyermek számára van hely a város új, 668 négyzetméteres, 11 parkolóval, sószobával, energiatakarékos fűtéssel kiegészített intézményében.  

S. Töttő Rita

Fotó: Fehér Gábor / FMH

– Szeretettel köszöntöm önöket 143 centiméteres agárdi vízállásnál! – ezzel a velencei-tavi köszöntéssel szólt április 9-án, kedden az új agárdi intézmény, a Tündérkert bölcsőde átadóján Molnár Krisztián a megjelentekhez. A vármegyei közgyűlés elnöke, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program vármegyei gazdája elmondta: a mostani fejlesztés mintegy 667 millió forint összértékéből, amiből 70 millió forintot Gárdony város önkormányzata tett a beruházáshoz. Ez a vármegyei program – az itt élők életkörülményeinek javításához járult hozzá.

– Az előző időszakban mintegy 7 milliárd forint értékben tudtunk bölcsődefejlesztést megvalósítani a vármegye területén. S ebben nincsenek benne azok a vegyes profilú intézmények, ahol nemcsak bölcsődei, hanem óvodai elhelyezést is biztosítottunk – mutatott rá Molnár Krisztián, ahogy arra is: Gárdony példásan nyert el forrásokat és valósított meg projekteket.

–  Gárdony városa több mint 2 milliárd forintot nyert el, és ami országosan példás, ehhez 600 millió forint önerőt is hozzá tudott tenni. Tehát nemcsak a szakmai elvárásokat fogalmazta meg, hanem kivette részét saját maga is e fejlesztésekből. Ez a bölcsőde jól tükrözi az elmúlt évek fejlődését, mind gazdasági, mind demográfiai szempontból – mondta Molnár Krisztián, kiemelve: hálás problémával küzdöttek az elmúlt években a tó környékén: – Ez a hálás probléma a népességrobbanás. Aki ismeri a tókörnyéki településeket, tudja, milyen szintű népességemelkedés történt. Ez a jelenség már a teljesítőképesség határára visz egyes településeket. Üdvözítő, hogy egyre több magyar család költözik a tó környékére: építkeznek, ingatlant vásárolnak, így egyre több magyar gyermek lakik e településeken – mondta,  majd hozzátette, hogy a mostani fejlesztés kapcsán 56 férőhelyet tudtak létrehozni, továbbá létesült hat új munkahely. – Az épület fűtésrendszere megújuló energiát használ, amely „racionális fenntartási lehetőséget” jelent – tette hozzá az elnök.

Öt év munka van mögötte

Tóth István, Gárdony polgármestere mindenkinek megköszönte a segítséget, aki az elmúlt 4-5 évben ezért a bölcsődéért sokat tett.

–  Először is köszönöm a magyar kormánynak, hogy támogatta ezeket a fejlesztéseket azért, hogy a magyarság igazán egészséges, jól nevelt, klassz gyerekeket kapjon a következő évtizedekre – fogalmazott, majd megemlítette az évek alatt felmerült nehézségeket, áremelkedéseket, kiemelte a tervezők, a kivitelezők, az építési ellenőr, valamint a bölcsőde szakmai elvárásait segítő szervezet munkáját. – Pár éve ezen a területen még csak tikkadt szöcskenyájakkal találkoztunk volna, ugyanis elhanyagolt kis zöldfelület volt. A területet azonban önkormányzatunk megtartotta, mert tudtuk, hogy nagyon fontos helyen van, az agárdi és a gárdonyi városrész között, ahol bármilyen szolgáltatás is létesül, azt mindenki könnyen el tudja majd érni.

Fotó: Fehér Gábor / FMH

Családpolitika országosan és Gárdonyban is

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára is örömmel érkezett az avató ünnepségre. Elmondta: a magyar családpolitikának erős alapja és biztos tartópillérei vannak.

– Az a feladatuk, hogy minden felmerülő nehézség esetén támasztékot nyújtsanak és védelmet jelentsenek a gyermeket vállalóknak. Mivel a családi élet legfontosabb színtere az otthon, ezért minden eddiginél nagyobb mértékben támogatjuk a közös otthon megtalálását a CSOK Pluszon keresztül. Európa legnagyobb otthonteremtési programjával az első közös otthon megszerzését 80 millió, a nagyobb értékű ingatlanba költözést vagy a bővítést 150 millió forint ingatlanértékig támogatjuk, rendkívül kedvezményes, legfeljebb 3 százalékos mértékű kamatozású kölcsönnel. A kölcsönfelvételt követően, amint az első vállalt gyermek megérkezik, a családok kérhetik a törlesztés felfüggesztését egy évre, sőt a második és minden korábbi további érkezésekor 10-10 millió forinttal kevesebbet kell visszafizetni. Emellett az első pillér mellett a családpolitikának van egy második fontos pillére, ez pedig az anyagi helyzet erősítése. Mivel a gyermeket nevelők kiadásai bővülnek a helyzetükből adódóan, ezért jogos elvárás, hogy anyagilag is elismerjük a munkájukat. A családbarát adórendszeren keresztül számos olyan lehetőséget biztosítunk, amely többletjövedelemhez juttatja a családokat: ilyen például a családi adókedvezmény, az első házasok kedvezménye. Ezeken kívül a négy- vagy többgyermekes édesanyáknak már egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ahogy a 30 év alatti édesanyáknak és a 25 év alatti munkavállaló fiataloknak sem. Míg 2010-ben mindössze 31,5 milliárd forintot költött az akkori kormány családi adó- és járulékkedvezményekre a költségvetésből, addig 2024-re ez az összeg már 685,6 milliárd forintra emelkedett.

Az államtitkár hozzátette: a kormány a gyermekvállalásban azonban az anyagiakon túl is segíteni szeretne: több más mellett a családokért tevékenykedő intézmények, például a védőnői szolgálat és a családbarát szülészetek támogatásával, vagy éppen a bölcsődei férőhelyek bővítésével. Mint fogalmazott, ez utóbbi járul hozzá a legnagyobb mértékben a munka és a magánélet közötti harmonikus kapcsolat kialakításához, amely a hazai családpolitika harmadik pillére. A bölcsődei ellátásra országos kitekintést kaptak a megjelentek az államtitkártól:

– Kisgyermekként a bölcsődében tapasztalhatjuk meg elsőként a családunkon kívüli világot, vagyis nem elhanyagolható, hogy milyen lesz ez a tapasztalat. Ahhoz viszont, hogy ez valóban megfelelő legyen, egyaránt fontos az intézményeink felszereltsége, az épületek minősége, s ugyanígy fontos a gyermekekkel foglalkozók anyagi megbecsülése. A bölcsődefejlesztések már jó ideje megkülönböztetett figyelemben részesülnek. Az országos lefedettség folyamatosan javul, amelynek köszönhetően jelenleg több mint 1130, azaz minden harmadik településen biztosított a bölcsődei ellátás. Ez a 2010-hez képest 3,5-szer annyi települést jelent. A bölcsődei ellátást biztosító férőhelyek száma hazánkban közelít a 65 ezerhez, amely duplája a 2010-es mindössze 32 ezernek. Csak az elmúlt egy évben több mint 4 ezer új férőhely jött létre Magyarországon. A bölcsődékben zajló munka minősége azonban leginkább az ott dolgozók szakmai felkészültségén múlik. Ők ugyanis azok, akik hivatásukon keresztül nemzedékekre gyakorolnak hatást, így álláspontunk szerint a megfelelően képzett szakemberek jelentik a minőségi gyermeknevelés kulcsát. A bölcsődei dolgozók anyagi elismerése terén is jelentős lépéseket tettünk előre. A bölcsődei szakemberek bére 2010-hez képest 2024-re átlagosan több mint négyszeresére emelkedett. A bölcsődei fejlesztési munkálatok pedig folyamatosak, jelenleg is több ezer férőhely építése zajlik Magyarországon, többféle uniós, illetve hazai forrásból. A bölcsődék legfontosabb feladata, hogy a gyermekek biztonságos, korszerű környezetben, a legfelkészültebb nevelők mellett tölthessék azt az időt, amíg a szülők dolgoznak.

Az államtitkár megemlítette az összefogás erejét, a megújuló energiát, az intézmény sószobáját, modern eszközeit. – Gárdony ugyanis – nemcsak gazdasági, hanem demográfiai értelemben is gyarapodik. Egyre többen döntenek úgy, hogy visszatérnek ide. Amikor mi is megérkeztünk ma a városba, azonnal világossá vált, hogy a természet közelsége, a gazdaság fejlődése, a vendéglátók vendégszeretete tetten érhető.

A bölcsőde, mint jelkép

Tessely Zoltán országgyűlési képviselő beszédében a térség fejlődését emelte ki:

– Az elmúlt 12 év alatt a Gárdonyra jellemző népességnövekedés 33 százalékos volt. Ez ugyan meghökkentő lehet, de ha megnézzük, mi van e mögött, látható, hogy a csodálatos természeti környezet, az otthonos település és a jól élhető, életteli közösség az, amely ide tud vonzani családokat. És ha megnézzük azt, hogy a 33 százalékos népességnövekedés miből tevődik össze, akkor elmondhatjuk, hogy fiatal, sokgyermekes családok érkeznek leginkább. Ám ez a tendencia nemcsak Gárdonyra igaz, hanem az egész Velencei-tó környékére. Tehát leszögezhetjük: a baloldali, mindent rombolni akaró politika sikertelen volt. A Velencei-tó egy kedvelt, jó helyszín, amely megbecsülést érdemel. És igen, ahogy vármegyei elnök fogalmazott, ez sok-sok jó problémát hoz a településvezetőknek.

Az országgyűlési képviselő emlékeztetett: amikor 2014-ben e körzet képviselője lett, Gárdony polgármesterével együtt örülhettek egy megújult bölcsődei szoba átadásának, ám azóta elmondható, hogy a Velencei-tó környékének összes települése – Kápolnásnyék, Pákozd, Sukoró és Velence – büszkélkedhet új bölcsődével.

A világot érintő népesedési nehézségek kapcsán pedig így fogalmazott: – Magyarország döntött: nem a migráció, hanem a magyar családok támogatásával talál megoldást a népesedés problémájára. Szeretném most itt megköszönni a kormánynak, hogy ezt a célt nem tévesztette szem elől sem a Covid, sem a háborús válság idején. Fenntartotta a család, mint a társadalom legkisebb szerves építőköve fogalmát, és nemhogy csökkentette a nehéz gazdasági helyzetben a támogatásukat, hanem növelte is azt. Egyértelművé tette, hogy egy magyar családban nem okozhat semmilyen anyagi vagy erkölcsi hátrányt a gyermek.

Az önkormányzati választások apropóján pedig elmondta: – A jó önkormányzati működés alappillérei között talán a legelső helyen szerepel, hogy biztonságot ad a helyben élők számára. Ez a biztonság nagyon sokrétű. A vagyon- és közbiztonságot, a közlekedés biztonságát, az egészség, az egészséges környezet biztonságát, a fiatal nemzedékek nevelkedésének biztonságát, a településen elérhető szolgáltatások biztonságát és a pénzügyi gazdálkodás biztonságát is jelenti. Az elmúlt években Gárdony minden alappillér tekintetében óriási léptekkel haladt, és csakis előre – mondta, majd pedig megemlítette az új rendőrkapitányságot, a megújult egészségügyi alapellátást, az egyre szépülő természeti környezetet, a megújuló közterületeket és köznevelési intézményeket. Ide citálta az új sportcsarnokot, óvodát, bölcsődét, továbbá az új sportolási lehetőségeket és a folyamatosan fejlődő fürdőt, megújult strandokat, kikötőket.  Megemlítette az új gazdasági zónát és kormányablakot, a közösségi helyek fejlesztéseit, az egyre több helyi eseményt, melyek mind „átgondoltan, tervezetten, a pénzügyi stabilitás figyelembevétele mellett” valósulhattak meg.

A képviselőtől megtudtuk, hogy a 480 millió forintos forrást, további kormánydöntéssel, 112 millió forinttal sikerült kiegészíteni, és így kompromisszumok nélkül valósulhatott meg ez a csodálatos „katedrális”!

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában