Még merészebb tervek a fehérvári Nemzeti Emlékhelyről

Kásler Miklós Széchenyi-díjas onkológus 2018 és 2022 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere volt, ma a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke és főigazgatója. Pénteken a sajtó előtt számolt be az intézet elmúlt egyéves tevékenységének eredményeiről, s akkor beszélt a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelynek, a Magyar Királyok Nemzeti Pantheonjának lehetséges jövőjéről is.

Tihanyi Tamás

Megemlékezés tavaly augusztusban az egykori királyi koronázó templom területén. A vélemények megoszlanak, de Kásler professzor továbbra is kitart az újraépítés gondolata mellett

Fotó: Tihanyi Tamás / FMH-archív

Kásler Miklós professzor 2022 októberében a Fejér Megyei Hírlap szerkesztőségben járva már megfogalmazta merész elképzeléseit, akkor ezeket el is mondta az őt kérdező újságírónak. Egyebek mellett kijelentette, hogy művészettörténészekkel, archaikus épületek létrehozásával foglalkozó és más szakemberekkel, építészekkel átbeszélte, megvizsgálta a Székesfehérvár szívében egykor magasodó bazilika Szent István királyi kápolnájának építészeti korszakait: öt ilyen létezett, és az utolsó bővítés Hunyadi Mátyás nevéhez fűződött. Átgondolták a szarkofág rekonstrukciójának lehetőségeit is. Talajmechanikusokat kért fel arra, vizsgálják meg, hogy a helyszín alkalmas lenne-e a Szent István-i székesegyház újbóli felépítése esetén a terhek elviselésére.

Kásler Miklós a Magyarságkutató Intézet nevében most megfogalmazta az elmúlt év fejleményeit, eredményeit, megjegyezve, hogy a Magyar Királyok Nemzeti Pantheonja kapcsán szinte már nemzeti összefogás létrejöttét vizionálja.

Ennek lényege, hogy Szent István királyi kápolnáját, a Nagyboldogasszony tiszteletére megépített Szűz Mária Bazilikát a kolostorral együtt kellene helyreállítani, ami méltó lenne a magyar nemzethez, Szent István emlékéhez és az ott eltemetett magyar királyok, főpapok és országbárók emlékéhez. Ebben az újjáépített bazilikában gondoljuk végső nyughelyükre tenni az eredetileg ott eltemetett királyainkat. Erre vonatkoznak az osszáriumban zajló munkálatok, uralkodóink azonosítása, amely során az archeogenetika módszerével meg lehet határozni a csontvázak genetikai állományát, referencia személyek révén közelíteni lehet a személyekhez is. Elindult az Y kromoszóma, valamint a mitokondriális DNS-ek vizsgálata is, tehát két irányból próbáljuk beazonosítani a csontvázakat, és így eljutni a személyekhez. Ennek egyik felvonása, a Macsói Béla hercegből származó minták feldolgozása jelenleg nagy tempóban zajlik, és jövő héten fogunk bejelenteni egy következő személyt, akinek a leányági felmenői a korai Árpád-korig mutatnak vissza

– jelentette ki a főigazgató.