Újra állhat az Árpádok hatalmas temploma

2022.10.10. 11:30

Lesz méltó Nemzeti Emlékhely Fehérváron?

Kásler Miklós Széchenyi-díjas onkológus 2018 és 2022 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere volt. Ma már más a feladata, az egészségügy területén dolgozik miniszterelnöki biztosként.

Tihanyi Tamás

Kásler Miklós orvosprofesszor szerkesztőségünkben válaszolt kérdéseinkre

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Még tárcavezető volt, amikor kiállt az 1952-es Helsinki olimpia tiszteletére készülő emlékmű felállítása mellett, majd amolyan fővédnökként támogatta a kezdeményezést. Minap Székesfehérváron, szerkesztőségünkben járt azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: október 11-én, kedden 11 órakor felavatják a Bregyó-közben, az Olimpiai Parkban Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.  

– Az Aranycsapat Alapítvány elnöke, Kű Lajos arról beszélt, hogy szerinte a szobor mellett kellene majd a jövő magyar olimpikonjainak letenniük az olimpiai esküt elutazásuk előtt. Azt is szeretné, ha az ötvenkettes diadal hőseiről tanítanának a magyar iskolákban. Mit szól ehhez?  

 – Az olimpiai eskütétel fehérvári helyszínének ötletét támogatom és javaslom majd mindenhol, ahol erre lehetőségem lesz – jelentette ki Kásler Miklós. – Pár évvel a háború után, 1952-ben, a kommunizmus hajnalán, amely időszak rendkívüli brutalitással járt együtt, elmentek a magyar olimpikonok rendkívül nehéz körülmények mellett, spiclik között és megfigyelés közepette Helsinkibe, és ott fantasztikus módon helyt állt a csapat. Volt alkalmam jónéhánnyal beszélni. Mindegyikük azt mondta, hogy felülemelkedtek a helyzet nehézségein, mert arra gondoltak, hogy 15 millió magyar áll mögöttük. Ez a magyar karakter része, ezeregyszáz éves ismert történelmünkből fakad, nagyon sok példát tudnék mondani ilyen kiállásra. Úgy gondolom, hogy ezt a szellemiséget célszerű felvállalniuk az olimpiák magyar résztvevőinek, és sportolóink ennek szinte kivétel nélkül mindig megfelelnek. A másik felvetésről az a véleményem, hogy volt szerencsém nagyon közelről figyelemmel kísérni a Nemzeti Alaptanterv megújításának folyamatát. Közelről láttam, bizonyos értelemben befolyásoltam. Olyan elképesztő ellentétek vannak a tananyag mennyiségének és minőségének megítélésében, olyan sok jó gondolat született már ebben a témakörben, amit be kellene még építeni a tantervbe, hogy nem látok lehetőséget egy újabb témakör befogadására. De azt, hogy önképző körökben, speciális foglalkozások keretében ismerjék meg a gyerekek a magyar olimpiai mozgalom, és általában a magyar sport történetét, számos ok miatt nagyon messze menően támogatom.  

– Az utóbbi időben nagyon komoly eredmények születtek a magyarság múltjával, eredetével kapcsolatban. Elégedett a tudományos munka állásával?  

– Amikor megtettem az előterjesztést a leendő Magyarságkutató Intézet struktúrájára, az igazgatóságokra, a kutatási profilokra és néhány szakterületre vonatkozóan, teljesen kész kutatási programokat tettem le a kormány asztalára. Miután a kormány ezt a javaslatomat elfogadta és megteremtette a munka anyagi feltételeit – itt is köszönöm miniszterelnök úr támogatását –, létrehoztam a Magyarságkutató Intézetet. Amely nagyon gyorsan elkezdett dolgozni, nagyon gyors volt a szervezés és azt tudom mondani, hogy az eredeti elképzelésem szerinti feladatok körülbelül 80 százalékát rekord idő, két és fél év alatt elvégezték és tudományos eredmények születtek.  

– Eközben figyelemmel kísérte a Székesfehérvár szívében lévő Nemzeti Emlékhely sorsát?

 – Már évtizedekkel a Magyarságkutató Intézet elindítása előtt megszületett bennem a gondolat, hogy Székesfehérváron egy méltó Nemzeti Emlékhelyet kellene létrehozni. Kongresszusok résztvevőjeként, szünetekben, szabad délutánokon és esték során láttam például Toledót, Saint-Denist, a Westminstert vagy a krakkói várat, és olyankor rendkívüli hiányérzet fogott el. Úgy is mondhatom, a hiányérzetnek egy magas foka, ami már érzelmi deficit amiatt, hogy mi nem tudunk elmenni nemzeti nagyjaink sírjaihoz. Nem láthatjuk annak a dinasztiának a sírjait, amely naggyá tette Magyarországot. Nekik köszönhetjük, hogy itt élhetünk. Ma nem gondolkodhatunk el az elmúlt 1100 esztendőn, mert azt vagyunk kénytelenek megtanulni és abból vizsgázni, amit elénk tesznek. Ami nagyon sok mindenben hiányos, mert nagyon sok mindent elhallgattak és azt tanítják, ami úgy egyszerűen nem történhetett meg. A Nemzeti Emlékhely méltó kialakításának gondolata volt az egyik motiváció arra, hogy elkezdjük a Magyarságkutató Intézet szakembereivel az Árpád-dinasztia férfi ágán az ipszilon kromoszómán öröklődő DNS-szakasz meghatározását. Az Árpádok voltak a magyar történelem kristályosodási pontjai. Az eltelt idő bizonyítja, hogy ez, ha nem is 4500 évre, de jóval az Árpádok bejövetele előtti időszakra is vonatkozik és igaz. A Nemzeti Emlékhely egy nemzeti kegyhely, rendkívül lényeges identitásképző tényező, ugyanúgy, mint a magyar sportlegendárium, hiszen az is a magyar identitás része. Minden, ami elősegíti az önazonosság tudatának erősödését, azt, hogy kik és mik vagyunk, mit csináltunk a nagyvilágban, mit akarunk elérni: mindez az emberi szervezet és lélek egységét, önállóságát jelenti.  

– Építészeti értelemben milyen megoldást támogat?  

– Az elmúlt néhány évben lehetőségem volt arra, hogy művészettörténészekkel, archaikus épületek létrehozásával foglalkozó és más szakemberekkel, építészekkel átbeszéljem, megvizsgáljam Szent István királyi kápolnájának – mert eredetileg az volt – építészeti korszakait: öt ilyen volt, és az utolsó bővítés Hunyadi Mátyás nevéhez fűződött. Átgondoltuk a szarkofág rekonstrukciójának lehetőségeit is. Felkértem talajmechanikusokat, vizsgálják meg, hogy a jelenlegi helyszín alkalmas lenne-e a Szent István-i székesegyház újbóli felépítése esetén a terhek elviselésére. Mert egy óriási épületről van szó, a feltételezések szerint nagy valószínűséggel Európa legnagyobb román stílusú székesegyháza volt, gigantikus méretekkel. Nagyon sok szakembert megkérdeztem tehát, elkezdtem az előkészületeket, beszéltem egyházi vezetőkkel, a bíboros és püspök úrral, a polgármester úrral, meghallgattam civil szervezetek képviselőit is. Azt hiszem, szépen lassan együtt lesznek a körülmények, ezek között lesznek személy szerint azonosított királyaink földi maradványai is. Mindez lehetőséget ad arra, hogy létrehozzuk a méltó Nemzeti Emlékhelyet. Melocco Miklóssal is beszéltem, ő nem annak a híve, hogy állítsuk vissza az eredetit, de a véleményalkotók döntő többség helyesli ezt az elképzelést. Melocco szerint a mostani modern építészet emlékeztessen az 1100 évvel ezelőttire. A nagy kérdés az, hogy miként? Én meg úgy gondolom, hogy ha már emlékekről van szó, akkor emlékezzünk arra, ami akkor létrejött. Én Shakespeare-t is eredetiben szeretem, nem úgy, ahogyan azóta sok módon feldolgozták. Minden az adott kor szellemi terméke, ezt kell megértenünk és ezt kell rekonstruálnunk. Nem az a megoldás, amit a liberálisok javasolnak, hogy ne tanítsuk A kőszívű ember fiait, mert nem értik a fiatalok, mi történt 1848-49-ben. Szerintem inkább tanítsuk meg a forradalmat és a szabadságharcot, és akkor megértik még a gyerekek is Jókai csodálatos nyelvezetét és gondolatait.  

– Mivel bízta meg legutóbb a miniszterelnök?

– Az orvostudományi felsőfokú képzések jelenlegi állapotának értelmezésével, értékelésével, illetve alternatívák kidolgozásával. Kicsit konkrétabban: egy licenc vizsgarendszer bevezetésével, amely inkább hasonlít majd a svájci rendszerre, mert ez egyébként Európa minden országában különböző.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában