2024.04.08. 19:30
Ismerjük meg Fejér településeit! – Nádasdladány
Közeledik a 2024-es helyhatósági választás, ami aktuálissá teszi, hogy miként vélekednek emberek a saját településükről, kicsit jobban megismerjük környezetünket. Ezért június 9-ig minden nap bemutatunk egy vármegyei települést. A falu többutcás, szalagtelkes település a Sárrét déli peremén, a Szabadbattyánt Veszprémmel összekötő út mentén. Neve, ugyan személynév alakban, de már 1266-tól igazolható bizonyos Ladányi Gunger nevű nemesember hitbérügyében. Ladány mint törzsnév hazánk még nyolc településének nevében fellelhető. Gróf Nádasdy Lipót kérésére 1859-től a település neve Nádasdladány.
A Tudor-kort idéző, romantikus hangulatú Nádasdy-kastély újra eredeti pompájában látható
Forrás: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Nádasdladányról készült videónkat ITT tekinthetik meg!
Nevét a kezdetekben Lodan alakban írták, majd a Magna Ladan és a Sárladány név is előfordult. Erzsébet királyné 1283 körül Domokos visegrádi várnagynak adományozta, 1770-től 1861-ig a szomszédos Jenő is hozzá tartozott. Nevezetes épületegyüttese a Nádasdy-kastély, melyet a falu közepén lévő angolparkban gróf Nádasdy Ferenc építtetett 1851-ben, feleségével, a fiatalon elhunyt gróf Zichy Ilonával együtt. A kastély mellett országos műemléki védettség alatt áll a római katolikus templom épülete, s ugyancsak védett a Malomköz végében található vízimalom – meséli Buzásné Murai Irén lelkes helytörténeti kutató.
A község klasszicista református temploma 1815-ből való. A római katolikus templom 1883–1885 között épült északnémet neogótikus stílusban vörös nyerstéglából, mázas tetőcseréppel, Szent Ilona tiszteletére szentelve. Valentiny Jánosnak, a grófi család festőjének nevét, emlékét kis tér, emlékpark őrzi. Sajnos csak romjaiban látható a valamikori vízimalom, melyet a Séd leágazása, a Malomcsatorna működtetett sok éven át. A jelenlegi könyvtár (az egykori katolikus iskola) felújításra szorul. A Nádasdy Ferenc Iskola épületei a háború előtt gazdasági helyiségként, üzletként, vendéglőként, lakásként szolgáltak.
Letűnt korok emléke a már megszűnt tőzegbánya és a téglagyár. Az Időkapu a település fennállásának 750 éves évfordulójára, 2016-ban készült el. A falu különlegessége a Sörtető vagy Sörhegyi dűlő, a község határában ezen a területen egykor komlótermesztés folyt, majd később a felparcellázott telkeket szőlővel ültették be. Mondják is humorosan a falubeliek: „bor terem a Sörhegyen”…
A faluközpontban megújult a főtér, buszöböl és kerékpárút készült, központi parkolót alakítanak ki. A „promenádon” kész már a mezítlábas sétány, fitneszpark is lesz, a játszóterek jól felszereltek. Nádasdladány élhető, szerethető település. Egyre több fiatal család költözik a faluba, részben a felújított régi portákba, részben a saját erős új építésű házakba. Minden megüresedett otthon gyorsan elkel. Nincs területük, új utcát nem tudnak nyitni.
Sárladány a 19. század közepén kapta új nevét, amikor gróf Nádasdy Lipót megvásárolta a birtokot, és kérelmezte a falu átnevezését Nádasdladányra. Lipót fia, Nádasdy Ferenc és ifjú felesége, Zichy Ilona együtt tervezték meg családi otthonukat, azonban a grófné korai halála beárnyékolta az építkezést. Az 1500-as évek angol és skót mintájára épült kastélyba Ilona minden bútora és tárgya oda került, ahová ő maga szánta. A gyászoló gróf pedig olyan hűséggel élt a kastélyban, mintha szeretett Ilonája bármely pillanatban betoppanhatna.
Balaton Balázstól, a Nádasdy-kastély létesítményvezetőjétől tudjuk, hogy a hitvesi szerelemnek emléket állító kastély és parkja a 2018 és 2021 között lezajlott rekonstrukciónak köszönhetően nem csupán megújult és megszépült, de történetében először minden olyan tere megnyílt a látogatók előtt, ahol egykor a Nádasdy família élte mindennapjait. A Tudor-kort idéző, romantikus hangulatú kastély ma újra eredeti pompájában látható. Olvasóink nem véletlenül voksoltak arra, hogy Nádasdladány legjellemzőbb épített öröksége a legendák kastélya.
A korhű rekonstrukció a Nemzeti kastélyprogram keretein belül valósult meg. A kastélyépületben befejeződött a földszinti reprezentatív térsor rekonstrukciója, elkészültek a gombamentesítési feladatok, korszerű múzeumshop, vetítőterem, kávézó és múzeumpedagógiai foglalkoztató létesült. A pincében és az emeleten üzemeltetési és kiszolgáló tereket alakítottak ki. A fejlesztés során megvalósult a kastélykert revitalizációjának I. üteme, amely közvetlenül érinti a megújuló tavat, a tó körüli sétányt, illetve a park teljes területén biztosították a bejárhatóságot.
Hat generáción át ível Zsuzsáék családi története
Szép a falu környezete, ideális a földrajzi elhelyezkedése – mondják beszélgetőtársaim. Közel van Székesfehérvár és Várpalota, de a Balaton is.
1985-ben költözött férjével a faluba Tóthné Gárdonyi Valéria, aki a Sün Balázs Óvoda vezetője. Fontosnak tartja a gyerekek erkölcsi nevelését, ebben mintát kapott tanáraitól. Az óvoda korszerű épületben működik, gyermekbarát, biztonságos, és új udvari játékokkal felszerelt. Hamarosan mini bölcsődével gyarapodnak. Ide köti a munkája, szeret itt élni.
Lakkné Németh Zsuzsanna tősgyökeres nádasdladányi, már a szépszülei is a faluban éltek, immár hat generáción át ível az ő családi történetük, erős a kötődés. A kastély és parkja igazi ékszerdoboz! Úgy érzi, minden feltétel adott ahhoz, hogy komfortos, teljes életet élhessenek itt a családok, jó szívvel ajánlja mindazoknak, akik a településre szeretnének költözni.
Kázikné Kamocsa Orsolya és férje a József utcában egy kétszáz éves portát vásárolt meg, az a ház volt régen a református parókia. Három gyermekük született. A nyáron megszépült a mezítlábas sétány, imádják a lurkók. Összetartónak érzi a közösséget, a programok szervezői minden korosztályra gondolnak. Jól sikerült a lecsós nap, legutóbb pedig a halloweeni bulin a gyerkőcökkel közösen sütött rémséges süteményeikkel harmadik helyezést értek el.