Hogy kerül az étel az asztalra?

– Ötéves az Agroverzum, kezdetek óta dolgozik az intézménynél?

– Az intézmény tervezése óta jelen vagyok az Agroverzum Tudományos Élményközpont életében, melynek létrehozását egy kormányhatározat irányozta elő, amely az Agrár-innovációs Centrum létrehozásáról szólt. Ennek a projektnek az első lépése egy olyan látogatóközpont felépítése volt, amely lehetővé teszi, hogy az agrárkutatásokhoz kapcsolódó tudományos eredmények a társadalom számára is elérhetővé váljanak. Ezzel a céllal, tehát egy nagyobb projekt első lépéseként jött létre az Agroverzum Tudományos Élményközpont. A beruházás a 2016-os kormányhatározattal körvonalazódott, 2017-ben elkezdődött a tervezés, továbbá az építkezés, majd 2019-re megépült az Agroverzum az Agrártudományi Kutatóközpont részeként. Az ország első ilyen jellegű létesítményéről van szó, amely az egyetlen a mai napig is. A látogatóközpont a martonvásári Brunszvik-kastély már meglévő épületéből - az úgynevezett kis kastélyból -, valamint egy hozzákapcsolt épületrészből áll. Ennek az épület-együttesnek a látogathatósága, a funkciók az attrakciók, a szolgáltatások elhelyezése, valamint a működés kialakítása is a tervezési folyamat része volt. A nulláról kezdtük tehát, és szerencsésnek érzem magam, hogy az elejétől kezdve bekapcsolódhattam a folyamatba.

– Miért pont Martonvásáron jött létre az élményközpont?

– Martonvásár a második világháború befejezése óta az agrárkutatások fellegvárának számít, hiszen a Mezőgazdasági Intézet - korábban még Agrárbiológiai Egyetem, majd 1953-tól az Akadémia - kapta meg a területet,  amely azóta is itt működik. Majd 2012-ben, amikor az akadémiai intézetekből létrejöttek a kutatóközpontok, itt alakult meg az Agrártudományi Kutatóközpont. S közben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a területet a Brunszvik-család vette meg a 18. század végén. Maguk a Brunszvikok is nevezetesek voltak gazdálkodásukról, hiszen állattenyésztéssel, állatnemesítéssel is foglalkoztak. Nemcsak tudományos, hanem történeti hagyománya is van tehát az agrárkutatásoknak Martonvásáron.

– Az Agroverzum tehát ilyen történelmi múlt után, öt évvel ezelőtt nyithatott meg. Milyen élményt kap itt a látogató?

– Szó szerint mindent, „mi szem-szájnak ingere”. Mondhatjuk így, hiszen a téma a mezőgazdaság s annak tudományos háttere. A fogadótérbe lépve, a látogató rögtön egy martonvásári jelképpel, a kukoricával - egészen pontosan pattogatott kukoricával - találkozik. A kukorica azért lehet Martonvásár, illetve a kutatóközpont jelképe, mivel 1953-ban Papp Endre révén itt nemesítették ki Európa első hibrid kukoricáját. Már ez is jelzi: patinás helyre érkezik a látogató. Ám ez az érzés már akkor elérheti az érkezőt, amikor a kastély díszkertjén keresztül lép be az Agroverzumba. Nagyszerű dolog látni, hogy itt egyszerre találkozik a tudomány, a történelem és a természet. Ez egyébként tervezéskor is koncepció volt: nem szétválasztani akartuk az élet ezen területeit, hanem egyben, együtt, egy helyen megmutatni azokat.

– Mégis jól elkülöníthetőek a funkciók.

– Így van: maga az Agroverzum az agrártudományokkal foglalkozik. Az épületben két szinten kapott helyet egy interaktív kiállítás. A tárlat modern kommunikációs eszközökkel hozza közelebb a mezőgazdaságot, annak háttértudományait, azaz az agrártudományokat a látogatókhoz, akik így ismerhetik meg közelebbről az Agrártudományi Kutatóközpont konkrét munkáját. A vendégek itt a kutatók bőrébe bújhatnak, hiszen a bemutatott eszközök utánozzák azokat a kutatási eszközöket vagy módszereket, amelyeket a falak között a kutatók valójában alkalmaznak. Kiállításunkat egyébként beválasztották Európa jó gyakorlatai közé. Az elmúlt 5 évben már százezer ember látta ezt a kiállítást. Feltevésünk tehát, hogy a magyar agráriumnak és agrártudományoknak jól jön a népszerűsítés, bejött. A kiállítás révén az emberek számára kiderül, milyen kemény és fontos munka az, amit itt a kutatóközpontban végeznek a szakemberek ahhoz, hogy reggeli, ebéd és vacsora kerülhessen az asztalra otthon. Hiszen ez a lényeg! A Kutatóközpontnak helyet adóangolpark önmagában is értékes része a területnek: a kert ugyanis 1953 óta természetvédelmi, 2020 óta pedig örökségvédelmi helyszín is. Az angolparknak többek közt tanító funkciót is szántunk, hiszen olyan foglalkozásokat, közönségprogramokat szervezünk, amelyek pl. növényismereti témákat ölelnek fel. Az angolpark egyik nevezetessége a tó, melynek közepén van egy sziget, ahol szabadtéri kulturális programokat is szervezünk. Ennek nagyszerű példája az 1958 óta minden évben - kivéve egy évet a Covid időszak alatt - szervezett ’Beethoven a szabadban’ koncertsorozat, melyet nyaranta három hétvégi alkalommal hallhat a közönség a Nemzeti Filharmonikus Zenekar jóvoltából. A park nem látogatható részén, mintegy 30 hektáron pedig az ATK kísérleti parcelláin búza- és kukoricakísérleteket folytatnak az itt dolgozó kutatók.

– Végül eljutunk a kastélyig.

– A Brunszvik-kastély fehér kőcsipkéivel, bájos megjelenésével egy valódi kis ékszerdoboz, amely már önmagában is csodálatos történelmi és kiránduló helyszín. Ebben kapott helyet a Beethoven Emlékmúzeum, mely szintén 1958 óta működik itt. Ez azonban az egyetlen terület a kastélyból, amely látogatható, hiszen maga a kastély egy irodákból álló épület, az agrárkutatók munkahelye.  A múzeumot 2020-ban újítottuk meg, ahol, hasonlóan az Agroverzumhoz, szenzációs interaktív kiállítás kapott helyet. Népszerűségét és világhírét  Beethoven és a Brunszvik- család különleges kapcsolatát bemutató témájának köszönheti, amelyben a híres szerelmi történet is helyet kap. A Brunszvik-család leszármazottai, egészen pontosan a De Gerando család tagjai, időről időre meglátogatnak bennünket. Épp a napokban voltak itt, s ahogy mindig, úgy ezúttal is hoztak a témába vágó családi emléket. Ezeket az eredeti örökségeket rendszeresen kiállítjuk a bemutatótérben. Tehát az idén ötéves Agroverzumban nem csak a tudományos érdeklődésű közönséget, hanem a kultúra és az élményprogramok iránt érdeklődőket is várjuk.