2024.03.16. 20:17
Ünnepeltük a híres és névtelen hőseinket
Pusztavám Község Képviselő-testületének szervezésében, megrendezték (március 15-én), az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékére szervezett ünnepséget és koszorúzásr. A megemlékezésen beszédet mondott Csordás Mihály polgármester. Ünnepi műsort adott: a Pusztavámi Német Nemzetiségi Álltaltalános Iskola diákja és a Pusztavámi Község Német Nemzetiségi Fúvószenekara.
A Fidesz Pusztavámi csoportja nevében Csordás Mihály és Zombó Norbert koszorúzott
Fotó: Nédó Géza
– Ünneplőbe öltöztünk, kívül és legbelül. Kitűztük a kokárdát, hallgatjuk a Nemzeti dalt, felelevenítjük a 176 évvel ezelőtti márciust – kezdte beszédét a polgármester, igen szépszámú közönsége előtt. –
Ünnepeljük a híres és névtelen hősöket, elődeink helytállását. Emlékezünk a legfelemelőbb ünnepünkre, 1848. március 15-ére, arra a forradalomra és szabadságharcra, amely fölött egész Európa ámult.
176 évvel ezelőtti március 15-ére visszatekintve elmondható – és minden iskoláskorú gyermek ismeri a történéseket –, Pesten 1848. március 15-én kitört a forradalom, Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti dalt, este a fellelkesült tömeg börtönéből kiszabadította Táncsics Mihályt és a vállukon diadalmenetben vitték Pestre.
Fotó: Nédó Géza
Jókai Mór ezen az estén – a Nemzeti Színházban, így szónokolt:
„Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol!”
És másnap minden embernek ott volt a mellén a kokárda, ugyanúgy, mint 176 évvel később, - 2024-ben -, nekünk itt Pusztavámon.
Azóta is, ha hallgatjuk a Nemzeti dalt, ha kitűzzük a kokárdát a kabátunkra – ugyanarra gondolunk, akkor is, ha különbözőek vagyunk.
A történelmi eseményeket tovább sorolva tudható, hogy még márciusban megalakul az első felelős magyar kormány Batthyány Lajos gróf vezetésével.
A szabadságharc magyar vitézei - legendás vezérekkel, hős katonákkal - sokáig sikert arattak a Habsburg seregek ellen.
A császár, csak orosz cári segítséggel – hatalmas túlerővel - tudta a szabadságharcot leverni. Csapataink – Világosnál–, 1849. augusztus 13-án letették a fegyvert.
Fotó: Nédó Géza
Ezt követte a véres megtorlás időszaka. A bosszú által vezetett „Bresciai hiéna” Haynau parancsára, Aradon, október 6-án kivégezték a szabadságharc katonai vezetőit, a tábornokokat. Ugyanezen napon Pesten az első magyar miniszterelnököt is kivégezték.
Az 1848-49-es események méltó megemlékezése az is, ha levonjuk tanulságait, megértjük üzenetét. Megőrizzük a ránk bízott örökséget. Reményeink szerint méltó örökösei is vagyunk annak.
Tudjuk, ki volt Petőfi Sándor, tudjuk, mi történt 1848-49-ben, tudjuk, mit jelent a kokárda, megdobban a szívünk, ha meghalljuk a Nemzeti dalt.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc valós eredménye, a hősök és áldozatok eredménye, a gazdagodó és polgárosodó Magyarország. A 1848/49-re – így 176 évvel, 2024-ben is – minden magyar (éljen bárhol is a világban) büszke. Büszke az ismert és névtelen hősökre. Büszke hazaszeretetükre, bátorságukra, értékeikre, szabadságvágyukra.
Tisztelet ’48-49 hőseinek! Tisztelet a márciusi ifjaknak!
Az ünnepi beszéd után, koszorúzásra került sor a Március 15-i emlékműnél.
