Újabb lakó fogalmazott meg kritikákat a Lakásfenntartó Szövetkezettel szemben

Cikkeink óta még jó néhány név előkerült, akiknek lenne miről mesélniük – adták tudtunkra –, de nevét jelenleg még csak Káprai Attila vállalta, aki Károlyhoz hasonlón – annyi különbséggel, hogy ő jelenleg is betölti a két tisztséget – szövetkezeti lakástulajdonos, küldöttgyűlési küldött és közösségi megbízott. 

Beszélgetésünk során többször szóba kerültek azok a felvetések is, amelyekről már írtunk, így az ismétlés elkerülése végett azokra térnénk ki, amelyek ’újak’ lehetnek. 

Mint kezdte, úgy érzi a szövetkezet vezetése a legtöbb esetben nem a tagság érdekeit tartja szem előtt, hanem sokkal inkább a sajátjaikat. Ezt támasztja alá az is, hogy az egykor héttagú ellenőrző Felügyelő Bizottságot lecsökkentették egyfősre. Teszik ezt úgy – mondta –, hogy a küldöttgyűléseken a küldöttek többsége rendszerint nem a tagság érdeke szerint szavaz, hanem az alapján, amit a szövetkezet elvár. Jó példa erre az, amikor a Cégbíróság számos alkalommal elmarasztalta a lakásszövetkezetet törvénysértő működésért, többször százezer forint eljárási illeték megfizetésére kötelezve őket. Attila pedig éppen ezért a vezetőség tiszteletdíjának csökkentését javasolta a küldöttgyűlésen, de a küldöttek emelt tiszteletdíjat szavaztak meg nekik. 

– Fontos tudni, hogy sok küldött egyben közösségi megbízott is, akik szintén tiszteletdíjat kapnak, így ezzel könnyű befolyásolni őket. A másik aggályos tény, hogy a kizárási szabályok alapszabályi kiterjesztésével könnyűszerrel kizárhatnak szövetkezeti tagokat a tagságból. Ennek érdekében egy Alapszabály-módosítást is bevezettek, mely leírja, hogy bármelyik tag kizárható, aki a tagokat megillető jogokat visszaélésszerűen gyakorolja. De ez így egyrészt megfoghatatlan, másrészt a lakásszövetkezeti törvény nem ezt írja elő. Ott csak az szerepel, hogy a tagságból az a tag zárható ki, aki nem fizet – részletezte.

Mindezek mellett Káprai Attila arra is kiért: többször előfordult, hogy a lépcsőházban indokoltak lettek volna itt-ott a javítások, de ezek vagy csak többszöri kérésre, hosszú idő után lettek elvégezve vagy abszolút nem. Illetve a szövetkezet a 30 napos válaszadáshoz sem tartja magát minden esetben. Többször előfordult, hogy tájékoztatást kértek valami kapcsán vagy kérdéseket tettek fel a tagok, de választ csak jóval később, a törvényes, 30 napos határidő lejárta után kaptak. 

Végül Káprai Attila arról beszélt, hogy más lépcsőház is felkérte arra, hogy legyen ott is közösségi megbízott, még aláírást is gyűjtöttek, hogy őt szeretnék, de a szövetkezet, annak ellenére, hogy erről elvileg csak az adott lépcsőházban lakók dönthetnek, nem engedélyezte, hogy Attila betöltse a tisztséget. Szintén arra hivatkoznak, hogy szítja az ellenségeskedést a szövetkezet vezetése ellen. Noha Attila véleménye szerint valójában a tényleges problémákra, mulasztásokra igyekszik felhívni a vezetőség figyelmét. 

Természetesen ismét megkerestük a Szövetkezetet is, akik ezúttal sem kívántak tételesen reagálni kérdéseinkre. Válaszukban leírták, hogy amennyiben bármely tagnak az az érzése, hogy törvényes jogait megsértették, szabadon és illeték lerovása nélkül fordulhat bírósághoz.