Ha tartozásról van szó, nem él erőfölényével Velence?

A velencei szakrendelőt fenntartó önkormányzatok többségi és kisebbségi tulajdonosi ellentéteinek súlyos és évek óta fennálló oka volt: a szakrendelő 99,7 százalékos tulajdonosi hányadával rendelkező Velence önkormányzata számos fontos kérdésben nem hallgatott a kisebbségi tulajdonos önkormányzatokra. Így például abban sem, hogy az előző, a rendelő alapításában részt vevő főigazgatót a helyén tartsa. A 2019-ben megválasztott velencei önkormányzat és Ferencz Péter doktor közt nem működött az együttműködés, amelynek következménye, az igazgatóváltáson túl vélhetően az adósságtartozás is lett. Egyed Péter, a szakrendelő jelenlegi ügyvezetője ilyen terhes viszonyok között vette át a nyolc település lakosságának egészségügyéért felelős intézményt. Mint mondja, számára a 100 millió forintos tartozás is ezt követően derült ki. Ám ekkor már nem érezte úgy Velence, hogy élne erőfölényével és tulajdonosi hányadának arányában rendezné a pénzügyeket, erre talán anyagi esélye sem lett volna. Kápolnásnyék polgármestere, Podhorszki István ezért egy másik ötlettel állt elő, hogy megmentsék a rendelőt. A részletekről Egyed Pétert, a velencei szakrendelő ügyvezetőjét kérdeztük.

– Miből adódtak az adósságok, melyeknek rendezésére sürgősen szükség volt az elmúlt időszakban?

– A Velencei-tavi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Közhasznú Nonprofit Kft. 2018-2021 között futó pályázatainak nem megfelelő kezelése miatt a szakrendelőt három különböző pályázatból összesen több mint 89 millió forint összegű, kamatokkal növelt visszafizetés terhelte. Mivel a tartozásra napi kamat adódott, ezért a jelzett összeg a 2024. március 14-i állapotot mutatja, azt az időpontot, amikor az összeget sikeresen kifizettük a követelést megfogalmazó szervezetek részére. E tartozás valójában több mint 129 millió forintra rúgott volna, azonban tárgyalásaimnak köszönhetően a pályázatokat kezelő minisztérium egy kérelem hatására állami forrás terhére közel 40 millió forintot elszámolhatónak tartott, melyet a szakrendelő új projektvezetése sikeresen alátámasztott, így ezen összeggel csökkentve került megállapításra a tartozás összege, mely azonban még így is óriási terhet jelentett a szakrendelő és a tulajdonos önkormányzatok, de leginkább Velence önkormányzatának költségvetésére nézve. A Nonprofit Kft. teljes, 89 millió 389 ezer 504 forintos tartozása több tételből állt. Az egyik az úgynevezett Praxis-pályázat volt, melynek fizikai befejezése 2021. január 31-én megtörtént. A záró elszámolást a 90 napos határidő helyett csak közel másfél évvel később, 2022. május 22-én nyújtotta be a szakrendelő akkori projektmenedzsere, melyre szabálytalansági eljárást indított a pályázatot kiíró Emberi Erőforrások Minisztériuma - később Miniszterelnökség, jelenleg Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium. A záró elszámoláshoz három hiánypótlást kért a minisztérium, melyekre az akkori projektvezetés nem megfelelően reagált. Ennek köszönhetően közel 100 millió forint visszafizetésére kötelezték a szakrendelőt, amelyről a felszólítást már én vettem át, és melyben a minisztérium közölte, hogy a Támogatási Szerződéstől eláll. A tartozás tudomásomra jutását követően haladéktalanul meghallgattam az ügyben érintett projektmenedzsert és vezető asszisztenst, továbbá személyes megbeszélést kezdeményeztem Nemcsok Dénes helyettes államtitkárral, akinek javaslatára egy kérelmet nyújtottunk be Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár részére, melyet elfogadtak, így a fenti összegből állami forrás terhére közel 40 millió forint és a rá eső kamatok elszámolhatóvá váltak. Egy másik, az Egészségfejlesztés a Velencei-tó környékén című pályázat kapcsán több mint 10 millió forint kamatokkal növelt visszafizetési kötelezettség keletkezett, melyről szóló elektronikus értesítőt 2023. október 10-én kelt levélben vettünk kézhez. A pályázatot kezelő szerv szintén az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt. A minisztérium ugyan rendkívül rövid határidővel, de engedte pótolni azokat a hiányosságokat, melyeket a korábbi vezető asszisztens és projektmenedzser a pályázat megvalósítása alatti 3 évben nem végzett el, így a teljes 70 millió helyett kellett „csak” a 10 millió forintos összeget visszafizetni. Mindezt 2023 nyarán, holott ezt a pályázatot is – csakúgy, mint a Praxis-pályázatot – már 2021-ben le kellett volna zárni. A harmadik tétel egy állami támogatásból adódott, melyet az Egészségfejlesztési Iroda működési költségeinek fedezetére a Belügyminisztérium nyújt minden évben, az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ) keresztül. A 2021-ben kapott több mint 24 millió forintos támogatási összeggel nem tudtak maradéktalanul elszámolni, ezért közel 18 millió forintos visszafizetési kötelezettség keletkezett, melyet az Országos Kórházi Főigazgatóság a 2023. június 22-én kelt levelében közölt a Nonprofit Kft-vel. Ezen összegre vonatkozóan az OKFŐ-vel kötött részletfizetési megállapodás értelmében 2024. július 15-ig havonta közel másfél millió forint befizetését kellett teljesítenie a Nonprofit Kft-nek, melyből nyolc havi részletet, 12 millió forintot teljesítettünk, mielőtt a fennmaradó összeget elutaltuk.

– Születtek-e a fenntartó önkormányzatoknál képviselő-testületi határozatok arról, hogy milyen mértékben kívánják kivenni a részüket az adósságállomány rendezéséből?
– Minden tulajdonos önkormányzat esetében született képviselő-testületi határozat, azonban sajnálatos módon nem mindenki volt partner a tartozás rendezésében, nem érezték a felelősséget a tartozás kialakulásában. A taggyűlési döntések értelmében Velence a teljes tartozás 50 százalékát vállalta, továbbá a tagi önkormányzatok által hozott határozatok értelmében az általuk befizetésre elkülönített és a fennmaradó összeg különbségét is felvállalta Velence a szakrendelő megmentése érdekében. Az érintett településeknek lakosságarányosan kellett volna megosztozniuk a visszakövetelt 89 millió forint maradék 50 százalékán, azonban Nadap kivételével ennél jóval kevesebb összegről döntöttek a képviselő-testületek, továbbá Vereb és Martonvásár nem járult hozzá a tartozás rendezéséhez. Így alakulhatott ki, hogy Velence a teljes tartozás 77 százalékát fizette ki, úgy is, hogy 2010 óta Velence lakossága mindössze 43,5 százalékát tette ki az tulajdonos önkormányzatok lakosságának összes ellátott esetszáma alapján.

– A fenntartó önkormányzatok - az előbbi kérdést kiegészítendő - milyen arányban vették ki a részüket végül ennek az adósságállománynak a rendezéséből?
– A 89 millió 389 ezer 504 forintos tartozás rendezéséből tehát Velence 77,12, Kápolnásnyék 8,41, Sukoró 4,03, Pázmánd 3,36, Nadap 2,25, Zichyújfalu 1,12 százalékban, Vereb és Martonvásár nem fizetett, a velencei szakrendelő maga pedig 3,64 százalékban járult hozzá.

– A szakrendelő számára milyen nehézségeket okozott volna, ha az önkormányzatok nem fizetik ki az adósságot?
– Az adósság meg nem fizetésével NAV végrehajtás alá került volna a Nonprofit Kft, ami az adószámunk törlésével végződött volna. Intézményünkben járóbeteg-szakrendelés, védőnői centrum, gyógyszertár, fogorvosi rendelő, mentőszolgálat, optika, nappali kórházi ellátás és otthoni szakápolás működtetése folyik magas színvonalon, ezért a Velencei-tó körül élő közel 35 ezer ember egészségügyi szakellátása ellehetetlenült volna, ezen szám pedig a nyári hónapokat tekintve megduplázódik. Háziorvosként, sebész szakorvosként a betegekért dolgozom, hivatásomnak érzem, hogy a Velencei Szakrendelő fennmaradásáért és további fejlesztéséért harcolnom kell annak érdekében, hogy intézményünk továbbra is Fejér vármegye egyik legszínvonalasabb egészségügyi intézménye maradhasson.

– Jelenleg mennyiben tud biztonságos pénzügyi háttérrel működni a szakrendelő?
– A pénzügyi helyzetünk stabil, köszönhetően az említett önkormányzatok támogatásának, illetve mivel a szakorvosi rendelőintézet maximális kapacitással dolgozik lassan másfél éve, így amit elérhet állami finanszírozásból, az meg is kapja.