Mit tehetnek a károsultak, akik fizettek, de mégsem készült el a házuk? - az ügyvéd megmondja

Ahogy azt korábbi cikkünkben részletesen taglaltuk egy dunaújvárosi építőipari céggel több család szerződést kötött, hogy felépítsék álomotthonukat. Úgy tudjuk az ügyfelek egy látványtervet kaptak, hogy a jövőbeni házuk hogyan fog festeni, ha elkészül. Utóbbi azonban azóta sem következett be, pedig a szerződés szerint a házaknak 2022. november 30-ra kulcsrakész állapotban kellett volna lenniük. Ugyanekkor a szerződéskötéskor volt egy minimum összeg, amelyet a családoknak be kellett fizetniük, ez a minket megkereső család esetében 23 millió forint volt, de ez családonként, illetve szerződésenként eltérő lehetett. Az azonban biztos, hogy összességében tetemes összeget fizettek be, amelyért szinte semmit nem kaptak. A cég azóta átadta projektjeit egy nagykanizsai cégnek, akik, értesüléseink szerint egyszer már felvették a kapcsolatot az ügyfelekkel, de azóta semmi nem történt. A házak ugyanúgy állnak, mint eddig. Néhol az építkezésnek nyoma sincs, néhol pedig már kész az alap és állnak a főfalak.

Ugyan a laikusok és az érintettek számára feketének és fehérnek tűnhet a helyzet, hiszen fizettek valamiért, amit végül – az ígéret, esetükben a szerződés szerint – nem kaptak meg. A kárt okozó fél pedig az építőipari cég, akiktől a pénzüket vagy épp a kész ingatlant követelik. Azonban ez nem ilyen egyszerű, főleg úgy nem, hogy a dunaújvárosi cég nem mutat semmilyen fizetési hajlandóságot. De mégis ilyen esetben mi lehet a legcélravezetőbb? Mit tehetnek a károsultak? Kérdéseinkkel Boros Tamás, ügyvédhez fordultunk, aki elmondta szerinte mi az, amit a károsultaknak tenniük kellene ebben a helyzetben.

Mindenekelőtt azonban leszögezte, azt tanácsolja mindenkinek, aki telek vagy házvásárlás előtt áll, hogy még a szerződés megkötését megelőzően keressenek fel egy ügyvédet, aki átnézi a szerződés vagy előszerződés tervezetét és felhívja a figyelmet az esetleges buktatókra. Különösen azon ügyleteknél igaz ez, mint a cikkben szereplő eset, ahol a szerződés/előszerződés egy jövőben létrehozandó ingatlanra irányul.

Arról, hogy mit lehet tenni most, a baj bekövetkezésekor elmondta: teljesen pontos álláspont csak az ügy minden lényeges körülményének, és a megkötött (elő)szerződések ismerete alapján lenne kialakítható, ugyanakkor meglátása szerint általánosságban elmondható, hogy ebben a helyzetben a családoknak össze kellene fogniuk, és pertársaságként pert indítaniuk az illetékes bíróságon, így egy ügyként kezelné a bíróság azt. Ezen belül a célszerűségi pertársaságot ajánlja. Ez abból a szempontból is előnyös lenne számukra, hogy az illeték mértéke a jogszabályban maximalizálva van, így több felperes esetén vélhetően lényegesen kevesebb összeg esne egy-egy felperesre, és ugyanez igaz az esetleges további, perrel kapcsolatos járulékos költségekre is.

Érdeklődtünk továbbá, hogy abban van e felelőssége a cégnek, hogy sok család igénybe vette volna a CSOK-ot, attól azonban elestek, mivel az el nem készült házak esetében értelemszerűen a használatbavételi engedély sem volt adott. Idéntől pedig már nem is igényelhetik.

Boros Tamás úgy véli, igen és kárként érvényesíthető, hiszen ezzel is káruk keletkezett az érintetteknek.

Megjegyezte, összességében úgy látja, hogy a károsultaknak csak akkor van esélyük a pénzük visszaszerzésére, ha pert indítanak a cég ellen.