Gyermeki agresszió: először a családi házon belül kell keresni az okokat

Az első évfolyamos tanuló ügyét a pedagógusok és a szülők próbálták berkeken belül rendezni, de miután nem sikerült a Székesfehérvári Tankerületi Központ megtette a szükséges lépéseket és felvettek egy pedagógiai asszisztenst. Illetve egy apuka bejelentést tett a rendőrségen és könnyű testi sértés miatt büntetőeljárás indult az ügyben. Továbbá a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szakemberei is látogatást tettek az első osztályos gyermekeknél és viselkedési tanácsokkal látták el őket és a szülőknek adtak prevenciós tanácsokat.

Mindezt korábbi cikkünkben már megírtuk, ám azóta megkerestük Hal Melinda klinikai szakpszichológust, az MCC Tanuláskutató Intézet vezető kutatóját, hogy tovább boncolgassuk az esetet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi válthat ki ily mértékű agressziót egy hétéves kisdiákból? Talán az otthoni körülmények vagy más lelki tényező áll a háttérben? Hogyan javulhat a helyzet?

A szakember elmondta az agresszió az ember létezésével egyidejű, alapvetően fajfenntartó, evolúciósan fontos tényező. A bántalmazás esetén az erőszak a probléma, amely az agresszió, a szorongás és a feszültség nem megfelelő elvezető technikájából fakad.

– Az esetek nagyon kis részében (1-2%) olyan biológiai érintettség van a háttérben, amely a személyiségzavarok kérdéskörébe tartozik, antiszociális személyiségzavar, szociopátia lehetséges. Azonban még ezen esetek legtöbbjénél is tanulással, szocializációval, kondicionálással megelőzhető az erőszak megjelenése. Az előbbiektől eltekintve az otthon, vagy az elsődleges szocializációs közegben látott mintáknak fontos szerepe van. Ha itt erőszakkal oldják meg a konfliktusokat, nagyobb a valószínűsége hogy a kortárs közegben is azzal fogja kezelni a problémákat a gyermek. Igen gyakori, hogy az eredeti közegben áldozat, aki az iskolában bántalmazó, de ez nem törvényszerűség. Mindemellett a legvalószínűbb, hogy szorongással, hangulatzavarral és mellette impulzus kontroll problémával terhelt bántalmazóról van szó. Legtöbb esetben a bántalmazás az előbbiek kombinációjából eredő frusztráció levezetésének eszköze. Súlyos esetekben a verbális intelmek nem elegendőek, a bántalmazó gyermek nem riad vissza a fegyelmezéstől. Ekkor biztosan szakember bevonására van szükség. Pszichoterápiára, szocioterápiára és olyan pedagógiai módszerek bevonására, ahol sikerélmény és képességeinek kamatoztatása lehetséges – fogalmazott.

A sport, akár versenysport, a szorosabb kontroll a napirendben mind-mind segíthetnek. Ám fontos arra figyelni, hogy a képességeknek megfelelő elvárásokat támasszunk. De a digitális eszközök teljes kiiktatása is jelentős idegrendszeri változásokat eredményezhet ebben az életkorban. Ám a leghatékonyabb beavatkozás és a legnagyobb javulás úgy érhető el, ha a szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködve tesz meg mindent ennek érdekében.

– A statisztikák szerint a legtöbb gyermek más közegben is ugyanazokat a szerepeket fogja felvenni mint korábban, tehát a kiemelést szakemberként csak szélsőséges esetekben látom megoldásnak és ez általában tapasztalatom alapján nem az áldozatokra vonatkozik. Számukra a menekülés hosszútávon rossz üzenet is lehet – folytatta a szakpszichológus.

Ami az áldozatokat illeti, fontos az érzelmi kommunikáció megtanítása. De segít a mediáció, relaxatív technikák, kommunikációs stratégiák megtanulása, vagy akár egy pszichológiai szakember. Hal Melinda azonban hangsúlyozta a bántalmazás leghatékonyabb ellenszere az érzelmi kommunikációban rejlik.

– Tanítsuk meg gyermekünket hogyan tudja tűpontosan kifejezni, ami éppen benne zajlik. Ez a bántalmazó esetek 90 százalékában véget vet a folyamatnak. A zaklatás esetén vonjanak be még egy embert. Még jobb, ha az felnőtt, szülő vagy pedagógus. Ne provokálják az erőszakra hajlamos személyt és ne próbálják ők megtanítani a helyes viselkedésre. Mind az áldozatok, mind a bántalmazó gyermekek esetén a szülői érzelmi odafordulás, a bizalom helyreállítása, az érzelmekről való beszéd és azok kimutatása segítséget nyújt a helyzetben –.