Néphagyomány

2024.02.15. 07:00

Érdekességek a torkoscsütörtökről–él még a szokás?

"A böjtöt hamvazószerda után egy napra felfüggesztették, és torkoscsütörtökön elfogyasztották a maradék zsíros ételt, a farsangi finomabb eledeleket, hogy semmi ne vesszen kárba." Így ír a hagyományról Lukács László néprajzkutató a Szép napunk támadt, A népszokások Fejér megyében című könyv egyik fejezetében.

Feol.hu

Fotó: MW-archív

"Húshagyókedden vagy torkoscsütörtökön tartották a bőgőtemetést, mely valójában nem képezte részét a parasztság szokásrendszerének. A századfordulón a polgárság vagy a tűzoltóság bálján az alkalomra írt tréfás versekkel, beszédekkel búcsúztatták a bőgőt, a mulatozás jelképét. A két világháború között a farsang utolsó bálját a zenészek tartották a Szent Imre teremben (köznapiasan a Zimrében) vagy más kisebb helyiségben. A mulatság csak nevében hordozta a bőgőtemetést, búcsúbeszéd vagy búcsúztató cselekmény ekkor már nem fűződött hozzá. A cigányzenészeken kívül más személy, így a palotavárosi iparosok némelyike csak meghívásra vehetett rajta részt. Az este 8 órakor kezdődő, hajnali 4-5 óráig tartó bálon a kor neves helyi 43 prímásai (Csanyi Pista, Weissbach Béla stb.) felváltva játszottak zenekarukkal. Ali. világháború után egyszer-kétszer még megrendezték. A csonkacsütörtök utáni cigány bál keretében történő bőgőtemetés teljesebb formában Keszthelyről ismert (Vajkai 1964. 203.)" - olvashatjuk ugyancsak  a Szép napunk támadt vonatkozó fejezetében, Lukács László írása nyomán.

Ahogy azt is: "Tácon a farsang utolsó három napját farsang végének, utolsó napját húshagyókeddnek, az ezt követő szerdát hamvazószerdának, az erre következő csütörtököt torkoscsütörtöknek nevezték." A húshagyókeddről maradt húsos-, zsíros ételeket torkoscsütörtökön ették meg. A Magyar Néprajzi Lexikon azt írja, ennek a napnak valahol zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve. 

A hagyományt az új évezredben újra felélesztették: "2006-ban Magyarországon a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére felelevenítették a torkoscsütörtök néphagyományát. Ezen a napon az akcióban részt vevő éttermekben és egyéb vendéglátóipari egységekben féláron fogyaszthatnak a vendégek. E reklámfogás célja, hogy az embereket visszaszoktassák a vendéglőkbe." - írja a Wikipédia. 

Egy időben nagy sikernek örvendett akció, de az évek során elhalványodott az éttermek és ezzel párhuzamosan az emberek lelkesedése is, így ma már nem találtunk releváns információt azzal kapcsolatban, hol lehet féláron enni. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában