In memoriam

2024.01.22. 16:34

Újabb munkatársat vesztett a múzeum: meghalt Éry Kinga (1932-2024) antropológus

A Szent István Király Múzeum hétfőn tette közzé közösségi honlapján a hírt, mely szerint január 17-én elhunyt Éry Kinga antropológus, a székesfehérvári királyi bazilika csontvázleleteinek leghivatottabb kutatója.

Borsányi Bea

Forrás: Szent István Király Múzeum közösségi oldala

„Éry Kingát életútja számtalan szállal kötötte Székesfehérvárhoz és a vármegyéhez, a bazilika leletein kívül számos Fejér vármegyei temető embertani leleteit vizsgálta. Publikálta többek között a sárbogárdi 10. századi temetőt (doktori értekezésének témáját is ez adta), a Székesfehérvárott előkerült kora Árpád-kori temetkezéseket, Tác-Margittelep és Csákvár késő római kori temetőjét. Jelentős munkát végzett a gyűjteménygondozás területén is. A magyar antropológusok a csontvázak nemének meghatározásához mai napig használják azt a nemzetközileg is elismert módszert, amelyet szerzőtársaival 1963-ban dolgozott ki. Sokrétű munkásságának betetőzését jelentette, amikor 2008-ban a hosszú évek munkáját összegző, általa szerkesztett és részben általa írt kötet, A székesfehérvári királyi bazilika embertani leletei 1848–2002 megjelent” – olvasható a múzeum közösségi oldalán.

Éry Kinga az Eötvös Loránd Tudományegyetem muzeológia szakán 1955-ben szerzett középkoros régész–muzeológus diplomát. Egyetemi évei alatt biológiai tanulmányokat is folytatott, érdeklődése így fordult a történeti antropológia felé. A királyi bazilika fáradhatatlan régész kutatójával, Kralovánszky Alánnal (†1993) 1953-ban kötött házasságot. 1970–73 között mindketten a székesfehérvári múzeum munkatársai voltak. 1984-ben jelen volt a székesfehérvári Középkori Romkertben 1938-ban létesített osszárium feltárásán, a mindig szigorú szakmaiságon alapuló munkásságának fő vonulatát ettől kezdve a királyi bazilika leleteinek feldolgozása képezte. Vezetője volt a feldolgozást végző munkaközösségnek nyugdíjba vonulása után is. Munkája eredményeként jelent meg a királyi bazilika embertani leleteit feldolgozó kötet. Utolsó nagy munkája a csákvári késő római kori temető feldolgozása volt.

Munkásságát A Magyar Nemzetért Emlékéremmel (1990), Kuzsinszky Bálint-emlékéremmel (1991) és a régész szakma életműdíját jelentő Rómer Flóris-emlékéremmel (2004) ismerték el. Városunkban végzett munkája elismeréseként 2003-ban elsőként vehette át az Érdy János-emlékérmet, 2021-ben Deák Dénes Díjat kapott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában