Három bibliai esemény ünnepe: a megyés püspök üzenete Vízkeresztkor (galéria)

Vízkereszt alkalmából szervezett ünnepi szentmisét a Székesfehérvári Egyházmegye 2024. január 6-án. Szombat este megnyílt a Szent István Székesegyház kapuja a hívek előtt, akik javában igyekeztek a most még karácsonyi fényektől és esőtől csillogó macskaköveken a melegített padsorok közé. Az egyház legrégebbi ünnepe ez, amely lezárja a karácsonyi ünnepkört, s amely fontos bibliai eseményekre emlékeztet. Krisztusról szólva Spányi Antal megyés püspök így szólt a szentmisén:

- Látjuk a gyermeket Betlehem szegényességében, de a gyermeket, akit angyalok hirdetnek és pásztorok köszöntenek. Jó nekünk, hogy ehhez a gyermekhez nekünk közünk van! Hogy mi hihetünk benne, megpróbálhatjuk az életünket az ő nyomán járni, élni. Szeretnénk, ha az egész világ mindenhol Krisztus szeretetének örömében élne, de halljuk a híreket: sokan nem találják Krisztust, nem ismerik föl Istent, mintha a világ valami nagy sötétségbe borulna, mintha igaza lenne a filozófusnak, aki azt állította: Isten halott… Talán magunk megszokásai is gátolnak bennünket Isten jelenlétének felismerésében. Talán bűneink akadályoznak bennünket, hogy igazán, szívünk örömével rátaláljunk. Talán embertársainkkal való feszültségeink, gonosz indulataink, rossz érzéseink azok, amelyek bennünket megkötöznek. De vannak ezeknél sötétebb erők is: van, aki abban találja örömét, hogy Siófokon betlehemet gyújt fel, Dunavecsén a felavatás előtt álló Mária szobrot tesz tönkre, örömét leli abban, hogy hegytetőkön, senkit nem zavaró kereszteket éget. S azt mondják - mintegy a megfélemlítés szándékával -, ne provokálják őket a keresztények. Nem sokan vannak, talán 4 ezren, de hangjuk nagy és erős, és szándékuk szerint félelmet keltő. Mert azt hiszik, csak ők vannak, azt hiszik, rá tudják kényszeríteni a maguk elgondolására az egész világot. Ezért van szükség arra, hogy újra s újra mélyen szembe nézzünk Krisztussal és ünnepeljük Vízkereszt ünnepét.

Ezen a napon három eseményt ünneplünk – elevenítette fel a megyés püspök: az egyik a Háromkirályok látogatása, a másik a kánai menyegző története s a harmadik Keresztelő Szent János esete, aki a Jordánban megkereszteli Krisztust.

- Kétségtelen, nem könnyű Krisztus megismerése, fölismerése. A csillagot - amely számunkra a betlehemi csillag -, nagyon sokan látták. Látta az emberiség, s mégiscsak ez a három volt, aki ezt a csillagot látva megértette az üzenetet: felfogták, hogy el kell indulni, mert ez a jel hív bennünket Krisztus megtalálására, keresésére. Nem voltak restek s hagyták, hogy mások mosolyogjanak rajtuk. A hit vezette őket a gyermek Jézushoz. Ott világosodott meg bennük a csillag igazi fényében, hogy Isten vezette őket, mutatta be nekik a gyermeket s ők képesek voltak a gyermekben, a betlehemi szegénységben, nincstelenségben, magukra maradottságban, lenézett és megvetett pásztorok társaságában fölismerni Isten fiát. A hitért mindenkinek küzdeni kell. A hit Isten ajándéka, melyet ingyen ad mindenkinek szemrehányó szavak nélkül, bőségesen. De mégis küzdeni kell érte, hogy ezt a hitet befogadjuk, hogy a hitben éretté váljunk, gondolatainkat, cselekedeteinket meghatározó erő legyen életünkben.

A kánai történet felelevenítése után a megyés püspök rámutatott: a hitnek, a szeretetnek valami csodája a borrá változott víz, mely mögött ott áll Krisztus. - Ő az, aki felemel bennünket minden kicsinyességünk, ragaszkodásunk, minden egymással való civakodásunk ellenére – fogalmazott, s hittel vallotta: - A sötétség sohasem győzhet: a fény mindig legyőzi a sötétséget! A bűn sohasem győzhet, a megváltás összetöri a bűn minden erejét, a sátán minden hatalmát.

Vízkereszt Krisztus kinyilvánítása, megjelenésének az ünnepe – mondta, majd kérte: - Engedjük, hogy jelen legyen az életünkben! Nem csak bizonyos percekben, helyzetekben, hanem mindig és minduntalan. Kövessük a Háromkirályok bölcsességével Krisztust! Kövessük a kánai menyegző örömével Krisztust, s engedjük, hogy a szentlélek, mely Krisztusra leszállt, szálljon le ránk is! Irányítsa, vezesse, s a mi életünket tegye Krisztust kinyilvánító, róla tanúskodó életté, hogy a világban minél kevesebben legyenek, akik tévelyegnek, akik butaságokat mondanak, rosszat terjesztenek, s legyenek, akik Krisztus szeretetét képviselik a világban.