A mulatságok időszaka

A farsangi időszak január 6-tól, azaz vízkereszttől a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig, vagyis hamvazószerdáig tart. Ez az időszak idén kifejezetten rövid, hiszen február 14-én már vége is a farsangnak. Szilvási-Grund Helga úgy fogalmaz, ez az időszak már évszázadok óta az evésről, az ivásról, a lakodalmakról, a jelmezes felvonulásokról, a mulatságokról és a disznótorokról szól. A farsangi időszak tekintetében a legtöbb hagyomány azonban az utolsó három naphoz kapcsolódik. – Ezen a három napon tartották a nagy táncmulatságokat, amiknek régen jellemzően a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, táncba hívták a lányokat. A muzsikusok megfizetésére és egyéb költségekre pedig mindig adományokat gyűjtöttek – mesélte a művelődési ház vezetője. Ebben az időszakban a lányok és a legények mellett báli mulatságokat rendeztek a házas emberek, a különféle céhek, az ipartestületek és még külön az asszonyok is. – A házas emberek batyus- vagy kosarasbálja a nevében is jelzi, hogy ilyenkor fontos szerepe volt az evésnek és az ivásnak is. Régebben baromfi húst és kelt kalácsot vittek, újabban fasírozott, rántott hús, sütemények kerülnek az asztalra – mondta Szilvási-Grund Helga, akitől azt is megtudtuk, a farsangi báloknak a párválasztásban is nagyon fontos szerepük volt. Mint mondta, a magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a bokrétát a legényeknek, amiket aztán ők farsang vasárnapján tűztek kalapjukra.

Régen rengeteg maszkos alakoskodás és dramatikus játék is a farsangi időszak része volt. – Ezekben a napokban sokszor megjelent a halál kigúnyolása. A farsangi játékok egy jellegzetes csoportját alkotják ezek a játékok és alakoskodások, és vannak feljegyzések arról is, hogy Mátyás király Itáliából hozatott álarcokat, ekkorra tehető ezek elterjedése is. A 16. századtól egészen napjainkig fennmaradt például a cibere és a konc, vagyis a böjti és a húsételeket megszemélyesítő alakok küzdelme – Mesélte Szilvási-Grund Helga. Mint mondta a cibere fő jelenetése erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a korpa. – Cibere vajda és Konc király a nagyböjtöt, valamint a farsangot megszemélyesítő alakok. Cibere vajda neve a cibere böjti ételre utal, Konc királyé pedig a húsos és zsíros ételekre. A legenda szerint a két fél Vízkeresztkor és húshagyókedden harcol egymással. Vízkeresztkor Konc király győzelmével kezdődhet a farsang, húshagyókedden pedig Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt – mesélte Szilvási-Grund Helga.
A farsanghoz azonban szorosan kapcsolódik a fánk is, és ennek eredete is sok-sok évtizedre nyúlik vissza. A művelődési ház vezetőjének elmondása szerint a fánknak mágikus erőt tulajdonítottak: – Például a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt. Ez ma már nekünk furcsának tűnhet, de ők őszintén hittek ebben, nagyon sok erőt tulajdonítottak ezeknek a hiedelmeknek. A sok étel fogyasztásától általában a következő év bőségét remélték.