A gazdasági út nem átmenő forgalomra lett tervezve a móri polgármester szerint

Miért helyezett ki behajtani tilos, illetve kivéve célforgalom táblát a város?  

Az első és a legfontosabb mérföldkő a témában, hogy a forgalmi rend meghatározása a képviselőtestület hatásköre, tehát nincs olyan, hogy a polgármester kitesz egy táblát, vagy ehhez hasonló. Az önkormányzati törvény kimondja, hogy a forgalmi rend felelőse az önkormányzat képviselő-testülete. Nyilván volt korábban egy szakmai előkészítés, amikor kiírták a Mór-Csókakő kerékpárút pályázatot. Gazdasági út kategóriában lehetett pályázni, aminek elsődlegessége az volt, hogy az érintett szőlősgazdák minden körülmények között meg tudják közelíteni birtokaikat. Ezért három méter széles az út és ezért készült ilyen szerkezettel, amilyennel. Ez egy gazdasági út, és nyilván az nem volt elsődleges célja, hogy az átmenő forgalmat segítse. Mivel a pályázat is azt szolgálta, hogy gazdasági út legyen, nyilván nem volt támogatható az átmenő forgalom, hiszen akkor lehetett volna a 81-es főútnak egy kiegészítő valamije, de ez nem az, így kikerült a behajtani tilos tábla, a kivéve célforgalom kiegészítő táblával. Akinek van jogosítványa és arra megy, annak legyen a fejében, hogy pontosan miért is megy a kérdéses útszakaszra. Az út védelme ezekkel a táblákkal azonban fontos, mert akkor mindenki erre menne, köztük a betegszállítók és a futárszolgálatok járművei. Fontos megjegyezni, hogy ez egy gazdasági út. A klasszikus kerékpárút az 2 méter széles, ez pedig három. 

A sebességkorlátozást sokan túl szigorúnak gondolják. Önnek, mint szakembernek mi a meglátása? 

Erről az útról tudni kell, hogy a vízszintes vonalvezetése alapján kanyarog jobbra-balra, míg a magassági vonalvezetése beavatkozás nélkül követi a terepet, vagyis semmit nem változtattunk rajta. Ez azt jelenti, az úttervezés kőbe vésett szabályai szerint, hogy az út vonalvezetése meghatározza, hogy milyen sebességgel lehet haladni rajta. A szabály szerint vannak vízvetők és más kritikus pontok, ahol a nagyobb járműveknek még az alja is leérhet. A kissugarú ívek, illetve a domborzat követése miatt csak olyan sebességet határozhat meg a testület, hogy a járművek találkozása esetén, egymás észlelésekor még el tudják kerülni az ütközést. Ez a szóban forgó útszakasz esetében 20 km/h. 

Az eset konklúziója az, hogy ha nem az út szabályainak megfelelően határozza meg a testület a forgalmi rendet, és történik ott egy baleset, az önkormányzatot marasztalják el. Sokan sérelmezik, hogy miért csak 20 km/k a megengedett sebesség? Ha egy baleset miatt kijön a vizsgálatra a szakértő, és az meglátja, hogy mondjuk 40 km/h-t engedélyezett a döntéshozó testület, akkor például, ha elütnek valakit, akkor az önkormányzatot marasztalják el, és az is lehet, hogy a sérültnek akár negyven évig életjáradékot kell fizetni az út fenntartójának. 

Mi a véleménye a csókakőiek jogainak csorbítását kiemelő kritikákkal kapcsolatban? 

Volt olyan megjegyzés, hogy százéves jogot elvett Mór a csókakőiektől, ám ez nem állja meg a helyét, mert annak idején, sokan, köztük a móri önkormányzat is hordta bele az útba a törmeléket, mert nem lehetett rajta közlekedni a sokszor tengelyig érő sárban. 

A megélénkült rendőri érdeklődésnek mi az oka?  

Nem azokat büntetik meg, akik céllal mennek be, hanem azokat, akik bevallják, hogy csupán áthajtási céllal járnak a szóban forgó szakaszon. Hozzátenném, hogy nem mi kértük, a fokozott ellenőrzést. Engem is megállítottak, amikor arra jártam, és megkérdezték, hogy milyen céllal jöttem? Erre én megmondtam, hogy polgármesterként az volt a célom, hogy az út fenntartási állapotát ellenőrizzem.