Sóhaj, panasz, visszaélés? December 17-től bejelentheti!

Előrebocsátjuk: a hír nem új, hiszen vannak, akiknek már nyár óta kötelező működtetnie a rendszert. Panasztörvény néven terjedt el az a Visszaélés-bejelentési törvény, amelyet idén májusban fogadtak el, de amellyel kapcsolatban számos nyitott kérdés van még. - Amerikában több évtizede alkalmazzák a rendszert, amelyen keresztül számos esetben lehet névtelen bejelentést tenni a hátrányos megkülönböztetéstől kezdve a pénzügyi visszaélésekig bezárólag. Épp a napokban olvastam, hogy mintegy öt százalék árbevétel növekményt, illetve költségcsökkentést hozott a rendszer az USA-ban. Hasonló rendszer bevezetését tette kötelezővé az EU, ám ez eddig nem csak Magyarországon, de Európa más államaiban is csúszott – vágott a témába Lórodi László.

Szinte bárki bármit bejelenthet

A májusban elfogadott törvény értelmében a 249 fő feletti közepes cégeknek, a nagyvállalatoknak és létszámtól függetlenül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső vállalkozásoknak – többek között a bankoknak, biztosítóknak, könyvelő cégeknek - július 24-ig ki kellett dolgozniuk a saját bejelentési rendszerüket. Az 50 és 250 közötti alkalmazottat foglalkoztató cégeknek és vállalkozásoknak mindezt december 17-ig kell megtenniük, vagyis alig néhány hetük maradt erre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden érintett cégnek kötelező egy független belső panaszbejelentőrendszert létrehoznia, amin keresztül minden jogellenes, vagy jogellenesnek tűnő esetet, cselekményt vagy mulasztást be lehet jelenteni, amely a cég gazdálkodásával vagy a cég alkalmazottjával, esetleg alkalmazottaival kapcsolatos. – A körbe sok minden beletartozik, hiszen nem csak amiatt lehet panasszal élni, mert a bejelentő úgy véli, pl. pénzügyi visszaélés történt valamilyen ügylettel kapcsolatban a munkahelyén, vagy megszegték a környezetvédelmi szabályokat, de hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás miatt is – magyarázta a jogász. Hozzátette, bejelentést nem csak a cég jelenlegi dolgozói tehetnek – ide tartozik a bérelt munkaerő, a cégnek egyéni vállalkozóként dolgozók, az önkéntesek, gyakornokok is -, de volt alkalmazottak, sőt olyan is, aki mondjuk csak az interjúig jutott el egy felvételi folyamatban, de végül nem vették fel. Mindezeken felül pedig gyakorlatilag bárki, aki a cég üzleti partnere pl. megrendelőként, beszállítóként, és így tovább. 

Vállalni kell magunkat!

Fontos kérdés az anonimitás, azaz tehetünk-e bejelentést névtelenül? - Törvény szerint lehetőséget kell biztosítani a névtelenségre, de vannak itt is ellentmondások. A bejelentést kivizsgáló – akár cégen belüli, akár külsős, de szigorúan független - személy feladata megvizsgálni, hogy a bejelentő jogosult-e bejelentést tenni. Ezt viszont nem egykönnyen tudja megtenni akkor, ha a bejelentő nem vállalja a nevét – hívta fel a figyelmet Lórodi, majd hozzátette, a cégeknek a bejelentőrendszer kidolgozásakor a GDPR (adatvédelem) szabályait is figyelembe kell venniük. És van itt még valami: mivel a cégnek folyamatosan tájékoztatnia kell a bejelentőt az általa bejelentett ügy kivizsgálásának előremeneteléről, ezért valamilyen elérhetőséget a bejelentőnek meg kell adni. A bejelentést a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 napon belül kell kivizsgálni. 

Online, telefonon, kézzel írott formában

Kérdés az is, milyen módon lehet bejelenteni? Vannak-e erre vonatkozó előírások?  – A törvény lehetővé teszi, hogy a cég határozza meg, milyen rendszert épít ki. - Bár valószínűleg egy online rendszer létrehozása lenne mindenkinek a leginkább célravezető, ez nem kötelező! Akár egy klasszikus panaszdoboz is megfelelhet a célnak, ahová írásban bedobható az észrevétel, de létre lehet hozni rögzített telefonvonalat is a bejelentések fogadására – válaszolt a jogász, aki arról is beszélt, hogy a bejelentőrendszer létre nem hozása – azon túl, hogy önálló szabálysértési eset lett - szankciókat von maga után, melyek között szerepel a cég általi foglalkoztatás azonnali megszüntetése is, aminek hosszútávú, komoly következményei is lehetnek az érintett cégre nézve.

Hogy mit várnak a törvénytől? Erre egyértelműen a korrupció visszaszorítása és a jogellenességek megszüntetése a válasz. Ezért Lórodi László nem tartja ördögtől valónak azt a lehetőséget sem, hogy a bejelentőt – amennyiben pl. pénzügyi szempontból hasznos volt a bejelentés – honorálják. Az érintett foglalkoztatóknak tájékoztatni is kell a munkavállalókat a bejelentőrendszer létrejöttéről, illetve annak működéséről, ám azt, hogy ezt milyen formában teszik meg – jól látható, vagy alig észrevehető módon -, szintén nem írja elő a törvény.