Biztos hátteret, vizsgáztatást és folyamatos képzést biztosít a kamara

A kötelező kamarai tagság 2012-ben megszűnt, és ez sok megyében ellehetetlenítette a területileg illetékes vagyonvédelem ügyével foglalkozó kamarákat. Van, ahol teljesen inaktív lett a megyei szervezet, sőt több megyében meg is szűnt. Fejérben egyelőre nincsenek olyan forgatókönyvek, hogy ez a szektor szakmai támogatás nélkül maradna, de jelentős változások zajlanak.  

–Jelenleg egyetlen dolog miatt keresik fel a kamarát a biztonsági őrök, ez pedig a tanúsítvány megléte. Mi mindent biztosítunk ezen okirat megszerzéséhez, így a vizsgáztatást is, de a hozzánk érkezők, függetlenül attól, hogy Fejérben élnek vagy másutt, nem értékelik annyival a kamara értük tett erőfeszítéseit, illetve a kollégák munkáját, hogy tagjai legyenek a szervezetnek. Emiatt brutálisan lecsökkent a tagság létszáma, ami azt jelenti, hogy mindösszesen 410 embert tömörít a kamara, az a kamara, amely 1998-ban alakult, az összes megyei kamarával, az őket összefogó országos ernyőszervezettel, és nem mellesleg az első vagyonvédelmi törvénnyel is egy időben–mondta Kovács Tarsoly Gábor, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér megyei Szervezetének elnöke.

A létszám csökkenése valóban jelentős, ugyanis a megalakulás utáni években 5-7 ezer vagyonőrt tömörített a kamara, és akkor is éppúgy 6300 forint volt az éves tagsági díj, mint napjainkban. Igaz, akkor, az 1998-ban hozott törvények értelmében kötelező volt a kamarai tagság, ám ennek köszönhetően minden szükséges információval rendelkezett a kamara a vagyonőrökkel, illetve az ilyen tevékenységet végző cégekkel kapcsolatban és nem utolsó sorban szoros együttműködésük volt a rendőrkapitánysággal is.

–Abban az időben nem kapott senki a kamara jóváhagyása nélkül működési engedélyt. Nekünk kellett ellenőrizni a helyszínen, hogy ehhez a tevékenységhez adott-e a feltételrendszer ahhoz, hogy a szóban forgó személy, illetve társaság személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytasson. Ám az alakulás után hét évvel, egy 2005. évi törvény értelmében a vagyonvédelmi cégeket már nem kellett a kamaráknak minősíteni. Aztán 2012-ben megszűnt a kötelező kamarai tagság a cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt, és akkor megkezdődött a kiáramlás. Az akkoriban hozzánk tartozó 5-6 ezer fős taglétszám hirtelen zuhanni kezdett, ami nem csak azért jelentett problémát, mert cégek és magánszemélyek is bármikor tudtak a szakmai szervezet kontrollja nélkül vállalni feladatokat, hanem azért is, mert alakuláskor az volt az alapelv, hogy a kamarának saját magát kell eltartani. Márpedig ezt kétféleképpen tudja megtenni, és természetesen az egyik módja ennek a tagság által befizetett tagdíj, a másik pedig az adományok. Ugyanakkor adományok nem jönnek, a taglétszámmal kapcsolatban meg azt tudom elmondani, hogy én öt éve vagyok a kamara alelnöke és ez alatt az idő alatt minden évben körülbelül 100 fővel csökken a tagság létszáma, bár az is igaz, hogy szerencsére jönnek azért újak, így országos viszonylatban a megyék közül nekünk van a legmagasabb taglétszámunk. Egy harmadik bevételi forrása is van a kamarának, ugyanis a vizsgáztatásokból kapnak egy bizonyos százalékot a vizsgáztatók, ám ezért a munkáért cserébe 192 forintot kap a vizsgabizottság elnöke és 19 forintot a vizsgabizottság jegyzője egy fő után–mondta Pongrácz Ernő alelnök.

Mint megtudtuk, Veszprémben 370, Budapesten 320 fős kamarai tagság van csupán és sok megyében meg is szűnt ez a szakmai háttér.

–Az egész országban a legszervezettebben és a legjobban működő kamara Fejérben van. Mi folyamatosan biztosítunk ügyfélfogadási időt is, így hétfőn délelőtt, illetve csütörtökön délután itt vagyunk a központban, és várjuk a hívásokat, akár mobilon is, és ott vagyunk a közösségi oldalon is, hogy minden csatornán feltegyük a kérdést: Miben tudnánk a tagjainknak segíteni? A vizsgáztatást is mi végezzük, és a hozzánk érkezők bevallottan elégedettek a szolgáltatással, hiszen mindig minden a jogszabályoknak és az elvárásoknak megfelelően történik, ennek ellenére mégsem kívánnak tagok lenni, pedig tartunk intézkedési,  önvédelmi és mentálhigiénés tréningeket is. Szituációs gyakorlatokon keresztül próbáljuk az őröket rávezetni, hogy a verbális intézkedésnek is vannak korlátai, illetve keretei, és ezeket, ha tetszik, ha nem tanítani kellene és ezekre a hiányosságokra próbálunk rávilágítani–mondta az elnök.

Azt tehát tény, hogy kicsivel több, mint 400 kamarai tag van, de megkérdeztük, hogy a kamarai vezetők szerint hány cég, illetve hány fő dolgozik ma Fejér megyében ezen a területen, de erre nem tudtak válaszolni, mert a 2012. óta semmilyen információja, rálátása nincs a szakmai szervezetnek.

–Mindenkinek kell a vizsga, amit 5 évente meg kell újítani, ezért mindenki  eljön hozzánk és mi szívesen segítünk mindenkinek. Nemrég Nagykanizsán voltunk és 90 embert vizsgáztattunk le. A bevétel nekünk is fontos és próbáljuk tartani az irodát és hát magát a kamarát, ám abban a pillanatban, ahogy a költségeinket nem tudjuk fedezni, sajnos nekünk is be kell zárni, fel kell számolni a kamarai munkát és akkor a Fejér megyei vagyonőröknek el kell mennünk Veszprémbe vagy éppen Budapestre vizsgát tenni, ugyanúgy, mint ahogy most idejönnek Zalaegerszegről, Pécsről vagy akár Békéscsabáról. Sokan azt mondják, hogy a kamarai vezetők a tagság pénzén járnak nyaralni, legalább is ilyenek keringenek a közösségi oldalakon, ami egyáltalán nem igaz. Kamaránkban 12 fő a vármegyei küldöttek száma. Közülük kerül ki a 3 fős elnökség, a 2 fős Etikai Bizottság és a 2 fős Pénzügyi Ellenőrző Bizottság. Nagyon fontos kiemelni, hogy a Fejérben dolgozó tisztségviselők semmilyen támogatást nem kapnak, kizárólag társadalmi munkában végezzük ezt a feladatot, a saját szabadidőnkben és mindannyian dolgozunk mellette–mondta az alelnök–mondta az alelnök.

Mivel 2012-ben megszűnt a kötelező kamarai tagság, ezért sokan azt hiszik, hogy megszűnt a kamara is, de Fejér megyében még működik.

–A multinacionális cégeknek és az államigazgatásban szereplő résztvevőknek is felelőssége, hogy továbbra is jól működjön ez a rendszer. Nem a biztonsági szolgálatokat szeretnék felügyelni, hanem motiválni szeretnénk mindenkit, hogy legyenek felkészültek szakmailag és hogy ebben támaszkodhassanak a kamarára. Én magam is a vagyonvédelemben dolgoztam sokáig és az embereink ott is képzésre szorultak– mondta Kovács Tarsoly Gábor. Az elnök ezen mondatára az alelnök így reagált:

–Egyre több olyan hír érkezik, ami rossz fényt vet a szakmára, például, hogy a pályaudvaron leütött két embert a vagyonőr, vagy a fehérvári plázában nem is egyszer történ események, illetve a sportrendezvényeken sem ritka, amikor elszabadul a pokol, és nincs tisztában a vagyonőr a jogaival, lehetőségeivel. Sokszor nem tudják, hogyan kell intézkedni. Nagyon fontos lenne a megfelelő kommunikáció és legalább ennyire elengedhetetlen lenne a képzés. Kellenek tréningek, hogy hogyan kell egy feldühödött embert, egy síró embert, vagy éppen egy gyermeket megnyugtatni. Mi ezekre fel tudnánk őket készíteni. Sok cég nem alkalmaz biztonsági őröket, mert saját személyzetük van erre a feladatra, ami persze nem is lenne önmagában baj, de úgy gondolom, hogy a saját emberek kiképzése is a szakszemélyzet, vagyis a kamara feladata lenne. És kellenek az újak, a betanításra váró fiatalok is, hiszen a vagyonőri állomány elöregedett, 60 és 75 év közöttiek ácsorognak a kasszáknál ez is probléma –fogalmazott Pongrácz Ernő.