Negyvenéves születésnapját ülte a felcsúti Gyöngyvirág nyugdíjas klub (Galéria)

Az Endresz György Általános Iskola aulájában terítettek, a fehér asztalok mellett a felcsúti nyugdíjasok meghívott klubtársai is helyet kaptak a támogató önkormányzat jóvoltából. Schmidtné Vörös Judit jelenlegi klubvezető és Oláh Jánosné Török Erzsébet, aki az előző közel tíz évben volt klubvezető, összefoglalták dióhéjban a négy évtizedet. Ez egyfelől lehetetlen küldetés, másfelől a hangulatot, az érzéseket mégis sikerült feleleveníteni. A nyugdíjasklub „műfaja” persze magában hordozza a szomorúságot, hiszen az idő halad…

1983-ban alakult a klub, az alcsútdobozi Tima Jánosné Tóth Zsuzsanna volt az első vezetője, sajnos, már nincs közöttük. És sokan távoztak azok közül is, akik az ünnepi alkalomra összeállított film kockáin mosolyogva énekeltek, táncoltak. Fekete Imre operatőr számos gyöngyvirágos rendezvényen volt jelen a kamerájával, most is meghatottan találgatták a jelen lévők az 1993-as kezdő képek láttán, hogy ki kicsoda. De szeretettel emlékezni jó, s ettől több lett a mosoly a teremben. És itt ült velük a kilencvenöt éves Nagy Jánosné Ilona alapítótag, s üzenetet küldtek a kilencvenhét esztendős Mészáros Lászlóné Flier Katókának, aki hála Istennek, jól van, de kicsit nehezen jár, otthon maradt.

A klubvezetők mindig aktívak, tevékenyek voltak, egy férfi kivételével mind nők, ez már csak így szokott lenni. Néma felállással emlékeztek meg a nemrégiben elhunyt Rohonczi Józsefné Marikáról, aki szintén csaknem tíz évig vezette a klubot, de a súlyos betegség legyőzte őt. Amikor még nem támogatta ily gálánsan őket az önkormányzat, mint az utóbbi években, akkor is sűrűn találkoztak, batyus bálokon vendégelték meg magukat, egymást és a szomszédos települések meghívott nyugdíjasklub-tagjait. Ezúttal is eljöttek Bicskéről, Szárról, Óbarokról, Nagyegyházáról, Alcsútdobozról, Válból, Tabajdról, Csabdiról, s Csókakőről, amely településhez valóságos örök barátság köti a felcsútiakat tíz éve.

A negyvenéves „úti leltáron” maguk is elcsodálkoztak, itt-ott elhangzott az ó, tényleg!- felkiáltás. Nos, ha valamiért, akkor ezért lehet irigyelni őket, vagy példát venni róluk! Nem begubózott, csöndesen nosztalgiázó társaság a Gyöngyvirág csapata! A mohácsi busójárás, a parlamenti látogatás, a sok magyar város megtekintése, a fürdők, a téli és nyári buszos kirándulások élményeivel gazdagodtak, mert úgy akarták. Tiszteletből nyújt anyagi támogatást ennek az összetartó közösségnek az önkormányzat és a Puskás Akadémia a rendezvényeikhez, hiszen a

mostani idősek alapozták meg az utánuk következő generációk mai életét. És egyszer csak beleérnek a tegnap még fiatal, középkorú lakosok ebbe a csapatba.

Monostori Andrásné nyugalmazott óvónő ünnepi beszédében irodalmi igényességgel szedte össze, mi mindent mondtak híres emberek az öregségről, az idő múlásáról, vigaszul is. A felcsúti nyugdíjas hölgyek néptáncos előadása elegáns volt és mértéktartó, akárcsak a dalkör fellépése, amelynek énekei a gimnazista, középiskolás korból ismerősek. Sisa András jegyző és Mészáros László polgármester is üdvözölték a megjelenteket, utóbbi külön köszönetet mondott azért az erős összetartó közösségi és baráti szemléletért, amely értéket jelent a községnek. Ki gondolta negyven éve, hogy az akkor megalapított Gyöngyvirág nyugdíjas klub mekkora ajándék lesz magának a falunak, tette hozzá. Finom délutáni ebédet költöttek el mindezek után, majd tánccal zárták a negyvenéves születésnapot. Ne feledjük, ez a generáció a rock and roll nemzedéke is!