Láng marta sörédi otthonából kért segítséget a háromgyerekes anya

Székesfehérváron találkozom Flórával, ahol jelenleg három gyermekével él. Szülei fogadták be a tűzeset óta. Nem mellesleg ide köti minden: munkája, a gyerekek iskolája, edzések is. Útnak indulunk Söréd felé, s közben beszélgetünk. Szeretném megtudni – talán a női szolidaritás miatt is -, hogyan tud valaki három gyerekkel logisztikázni, dolgozni, edzésekre járatni őket - s mint kiderül -, tanulni főiskolán… Jó lenne tudni, hogy mennyire és hogyan van egyedül, miért nem tudta fizetni a házbiztosítást, miért döntött amellett, hogy a közösségi oldalon kér segítséget és egyáltalán: most hogy érzi, kijutott-e a zsákutcából? Merthogy sokan megmozdultak, rengetegen segítettek neki, miután megosztotta történetét: „Kedves barátaink, ismerőseink, és kedves ismeretlen olvasó! A héten nagy tragédia történt velünk. 2023. november 22-én miután a munkából, óvodából, iskolából, fociedzésről hazaértünk a gyerekeimmel, sajnos az alábbi látvány fogadott minket az otthonunkban. A bejárati ajtót kinyitva sűrű fekete füst és korom zúdult ránk. Az első sokk után hívtuk a katasztrófavédelmet. Ők megállapították, hogy a szárítógépünk felgyulladt, az vitte magával a gázkazánunkat is, leolvasztva minden létező műanyagot a környéken. 

A hatalmas szerencsénk az volt, hogy a tűz “megfulladt” a saját füstjében, emiatt nem robbant fel a gázkazán, és nem égett le az egész ház porig. Az otthonunk viszont lakhatatlanná vált. A 3 gyermekemet egyedül nevelem már második éve, mivel az édesapjuk úgy döntött teljesen kihátrál az életükből, és nem neveli, nem támogatja őket a továbbiakban. Sajnos az anyagi nehézségeim miatt nem tudtam fizetni idén többek között a házbiztosítást sem. Most átmenetileg a szüleim be tudtak fogadni minket, de ez az állapot nyilvánvalóan hosszú távon nem tartható. Szeretnénk új életet kezdeni, közel a szüleimhez, akik minden nehézségük ellenére teljes szívvel-lélekkel támogatnak! Egyedül eddig sem tudtam fenttartani egy kertes házat. Már tervezve volt, hogy beköltözünk a városba egy olyan lakásba, amit egy fizetésből is elbírok, de így a tervünk kudarcba fulladt.

Ha valakit indít a szíve, és tudja támogatni a ház újra lakhatóvá (és eladhatóvá) tételét, hogy aztán új életet tudjunk kezdeni a gyermekeimmel, kérem segítsen!

A legfontosabb most egy új gázkazán és a takarítás költsége, amihez speciális felszerelésre és eljárásra van szükség, hogy mindenhonnan le tudják szedni ezt a vastag koromréteget, és az égett műanyagszagot megszüntessék.”

- Azért döntöttem úgy, hogy megosztom a történetemet, mert úgy éreztem, teljesen magamra maradtam a bajban. Soha nem szerettem segítséget kérni, de most úgy éreztem, nem bírom tovább, elfogytam. De miután úgy éreztem, itt most vége mindennek, és megírtam a segélykiáltásomat, másnap reggel megdöbbenve láttam azt a sok támogatást, amit mindenféle formában kaptam, s visszatért a hitem – mondja, s így mesél korábbi életéről: - Főiskoláról mentem szülni, kilenc évig gyesen voltam a három gyerekkel, s mostanra három éve dolgozom – kezdi Flóra, akiről megtudjuk, hogy gyógypedagógiai asszisztens autista gyerekek mellett. Párkapcsolatáról is sokat mesél, amiből talán annyit elég, ha megosztunk: ezen a téren is úgy érzi, magára maradt minden szempontból. – Az elmúlt két évben a szüleim és a nővérem segítettek rengeteget – teszi hozzá, de azt is, hogy nekik is sok egyéb nehézségük van az életben, a sérült testvér mellett is. Sok és nagy a teher az egész család vállán, de mint mondja, cipelik végeláthatatlanul. A házbiztosítás fizetése is ezért maradt el, tudom meg: - Amikor arról kell döntenem, hogy élelmiszerre költsek vagy biztosításra, akkor nem kérdés, hogy mire.

Ki ne tudná, hogy manapság mit jelent bemenni egy boltba vagy benzinkútra, s közben meg abban reménykedni, hogy ha ezt kifizetem, utána már nem jön közbe semmi plusz költség. Hogy a galibák és nehézségek ennél nagyobbak már nem lehetnek. Persze kívülről nézve olyan könnyű ítélkezni, felelőst keresni, minden megtett és meg nem tett cselekedetért az anyát okolni. Mert hiába kérte Flóra, hogy „A bántásokat hanyagold, mert így is romokban az életünk”, azért okosabbnak, ügyesebbnek, előrelátóbbnak lenni mindenki képes  - főleg mások életének koromfüstös romjain. De ők érdemlik a legkevesebb szót. Többet pedig azok, akiknek köszönhetően megoldódni látszik a kazán cseréje, akik anyagi hozzájárulásukkal lehetővé tették, hogy a speciális takarítás költségeit állni tudja Flóra, akiknek köszönhető,  hogy lesz bútoruk, ruhájuk. Karácsony előtt azért ez szívmelengető tudat, s talán idén az igazi ajándék sem marad el a gyerekeknek a fa alól.

Megérkezünk Sörédre, melynek végén a teljes utcaszélességben sárgálló óriási telihold ügyel jöttünkre és világítja be a koromsötét kis faházat. Az udvar telis-tele koszos, kormos vagy éppen megmentett bútorokkal, az ablakokat hálókban csipkézi a korom. Belépve erős füstszag, s a nagy feketeségben próbáljuk felkapcsolni a biztosítékokat, hogy a néhány megmentett áramvezeték segítségünkre legyen a mobilok fénye mellett. Jártam már pár leégett házban, a látványt mégsem lehet megszokni. A feketére olvadt sarkokat, a megrepedt üvegtáblákat, a falakra tapadó makacs port és kormot. Minden egyes porszem annak a jelképe, hogyan tud pillanatok alatt kártyavárként omolva össze, semmivé lenni a világunk. Egy hete volt a tűz, de már mostanra sok minden történt a mentés érdekében. A takarító csapat is remélhetőleg hamarosan érkezik. Szóval, ha nem is sínen van a dolog, de legalább látszik a fény az alagút végén.

Nem titkolja Flóra, túl sok minden történt ebben a házban és túl messze van a jelenlegi életüktől ahhoz, hogy megtartsa. Szépen rendbe teszi, s eladja, hogy Fehérváron keresse az új élet lehetőségét. Mindenféle szempontból, de egy okból biztosan: a gyerekei érdekében.