A nyugállományú katonák tapasztalataira is számítanak a haderő fejlesztésében

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos egy korábbi beszédében kiemelte: Magyarország kormánya különösen fontosnak tartja a haderő fejlesztését és ebben a feladatban számítanak a nyugállományú katonák egy élet alatt megszerzett komoly szakmai tapasztalataira is. Ezen elgondolás mentén indult 2020-ban az Obsitos program a Honvédelmi Minisztérium és a Miniszterelnöki Kabinetiroda együttműködésében. A program legfőbb célkitűzése, hogy szövetséget ajánljanak a nyugállományú szervezeteknek és közösen építsék a jövő haderejét. Hazánkban mintegy harmincezer nyugállományú katona él, akik közül az eddig megtartott közel harminc fórumon, négyezret értek el. 

Csütörtök délelőtt Vargha Tamás, HM parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes is megjelent a székesfehérvári Nagysándor József laktanyában, ahol a találkozót tartották. Rövid köszöntőjét követően Böröndi Gábor, vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke beszélt a haderőfejlesztés fontosságáról és szükségességéről. Előadásában kifejtette, Magyarországnak a világ, benne Európa biztonsági helyzetének romlása miatt ütőképes hadseregre van szüksége. Utalt a lassan két éve zajló orosz-ukrán háborúra, az alig egy hónapja Izraelt ért támadásra, de a nyugat-balkáni helyzetre is, amiben a KFOR-ban szolgáló magyar katonák révén mi is érintettek vagyunk és ami bármikor szintén robbanhat. A haderőfejlesztés mindezeken felül azért is sürgető, mert erre az elmúlt évtizedekben vagy nem volt itthon politikai akarat, vagy hiányzott a szükséges gazdasági háttér. Most mind a kettő megvan! 

A vezérezredes részletesen bemutatta a jelenlévőknek a honvédségben zajló, illetve tervezett változtatásokat és fejlesztéseket a személyi állományra és a technikára kiterjedően, illetve hangsúlyozta, folyamatban van a hazai hadiipar feltámasztása is. Kiemelte, a katonai toborzás fontosságát, hiszen hiába rendelkezünk modern, digitális és high-tech eszközökkel, ha azokhoz nincs megfelelően képzett katonai állomány. Éppen ezért nem csak komoly toborzókampányt indítottak – legutóbb, kiemelt illetményért, közel 300 fő vonult be Hódmezővásárhelyre – de az alapkiképzésen is változtattak. 

Böröndi arról is beszélt, hogy a nyugállományú katonák is a nagy honvédségi család részét képezik, akikről igyekeznek különböző módokon gondoskodni, hogy 30-40 év szolgálat után is érezzék, továbbra is a hadsereghez tartoznak és tapasztalataikra is számítanak. Végül, de nem utolsósorban elmondta, a nem régen megkezdődött Adaptive Hussars 23 elnevezésű többnemzeti országos hadgyakorlat, melyen NATO erők is részt vesznek, a korábbiaktól eltérő módon jóval átfogóbb, melyen nem csak katonai műveleteket hajtanak végre, de tesztelik a hadsereg és a civil közigazgatás közti együttműködést is.