Szakrális helyek: földi-fizikai, szellemi és lelki arculat

A Fejér Szövetség 616. Hétvezér estjén Born Gergely régész, történész Szakrális helyek címmel tart előadást október 31-én, kedden 18 órakor Székesfehérváron, a Királykút Emlékházban.

V. Varga József

A Káli kőtenger (Szentbékkálla) arról is híres, hogy éppen a Szent György-vonalak (vagy más néven sárkányvonalak) metszésében helyezkedik el

Fotó: Fejér Szövetség

– Born Gergely tanár, régész, történész, magyarság kutató, a szakrális népművészet és a magyar műveltség tanítója. Az ismert magyarság kutató 2015-ben és 2016-ban egy emlékezetes, három részes előadássorozatban mutatta be a magyar néptánc szakrális jegyeit A magyar néptánc titkos üzenete címmel Fehérváron – mondta el lapunknak Boór Ferenc, a Fejér Szövetség társelnöke.

Born Gergely a szent helyek általános működéséről a következőket írja:

„A szent helyek működése három szinten zajlik. Először is, van egy földi-fizikai arculat, amely a magasabb metafizikai erők levetülése. Ez maga is három tényezőből áll: a hely fizikai jellegzetességeiből, a működés térbeli és időbeli rendjéből és a szent helyet működtető ember(ek) rituális cselekedeteiből.

Másodszor létezik egy szellemi arculat, a szent hely spirituális lényege, amit nevezhetünk a hely szellemének is, aki/ami maga is három megnyilvánulással bír (szellemi, lelki és testi szinten)…

Harmadszor, találunk egy olyan „közvetítő közeget”, melyen keresztül a szellemiség fokozatosan formát ölthet, vagyis itt a lelki arculattal állunk szemben… A tájban (a Földet körül ölelve) egy egyszerre több szinten működő, minőséggel jellemezhető erőmintázat nyilvánul meg, melynek egyik legfontosabb sajátossága az élő minőségre oly jellemző lüktetés (pulzáció)…”