Közel másfélszáz település összefogásával új hulladékgazdálkodási rendszer alakult (galéria)

Mintegy 143 település kapott meghívót arra a Polgárdiban tartott projektzáró eseményre, ahol a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer megújulását ünnepelték. A mindenkit érintő terület reformja 2016. 05. 15-én indult, és ebben az évben zárul. A beruházás teljes költsége meghaladta a 18 milliárd forintot. A projektnek köszönhetően új hulladékkezelő központ létesült Székesfehérváron és Adonyban, emellett nyolc hulladékudvart alakítottak ki a megyeszékhelyen, Oroszlányban, Polgárdiban, Dunaföldváron, Gárdonyban, Móron, Dunaújvárosban és Budakeszin. Emellett speciális munkagépeket, illetve 89 gépjárművet is beszereztek, hogy megfelelő, 21. századi hulladékkezelési módszerekkel minél több anyag kerüljön vissza a körforgásba, és minél kevesebb hulladék a tárolókba.

- Ezen a projektzáró rendezvényen beszámolunk arról a munkáról, amit hosszú-hosszú éveken keresztül közösen elvégeztünk. Többen vannak itt olyanok, akik ott voltak a legelején, amikor még szó szerint csak egy gondolat volt az, ami mára valósággá vált. Rengeteg embernek lehetne és kellene is megköszönni, hogy részt vehet ebben a munkában, ám valójában én azt emelném ki leginkább, hogy a siker egy nagy összefogás eredménye. Sokszor szokták mondani a magyarokról, hogy mi nem vagyunk képesek feltétel nélkül összefogni, ám ez is egy ékes bizonyítéka annak és cáfolata annak az állításnak, hogy ha van közös cél, akkor lehet közös nevező is, és akkor összeállva el is tudjuk érni azt, amit annak idején elődeink megálmodtak, mondta köszöntőjében Cser-Palkovics András.

Székesfehérvár polgármestere nem akart neveket felsorolni, attól való félelmében, hogy valakit kihagy, de azt fontosnak tartotta megjegyezni:

-Égi Tamás képviselő számára ez kiemelten fontos ügy volt, és a barátom hitünk szerint valahonnan most ide néz és ő is mosolyog, fogalmazott a városvezető, aki szerint nagy büszkeség az, hogy a kezdetek kezdetén megálmodott vállalásokat 100 százalékban teljesíteni tudták, legyen az infrastruktúra, ingatlanfejlesztés, eszközpark, vagy adott esetben a szemléletformálás.

Szóba került az is, hogy van egy új szereplője ennek az egész kérdéskörnek, a koncessziós jogosultságot 35 éve elnyerő MOL.

-Megtiszteltetés számomra, hogy ha egy olyan önkormányzati társulás zárórendezvényén szólalhatok fel, amely öt vármegye területét érintő, és amely 517 ezer ember környezetét teszi élhetőbbé. A lakosság számára is lehetőséget biztosít olyan hulladékfajták és veszélyes hulladékok elhelyezésére is, amelyek gyűjtése, leadása ez idáig gondot okozott vagy egyáltalán nem volt megoldva. Most a vidéki falvakban élők számára is elérhetővé vált a környezettudatos életmódhoz hozzátartozó, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. Ez az elkülönítetten gyűjtött, újrahasznosítható hulladékok gépi válogatását és újrahasznosíthatóságát biztosítja, a többiből értékes és jó minőségű tüzelőanyagot állítanak elő. A két hulladékkezelő központ éves szinten több mint 125 ezer tonna hulladékot képes fogadni, és ezzel ez a fejlesztés lehetőséget teremt arra, hogy a társulás területén keletkező teljes hulladékmennyiségből a térségben lévő hulladéklerakóban csak biológiailag stabilizált vegyes hulladék és válogatási maradék kerüljön, vagyis a begyűjtött hulladékmennyiség körülbelül 50 százaléka, ilyen módon is hozzájárulva a lakosság életminőségének javításához, a tisztább környezethez, illetve a környezetszennyezés csökkentéséhez, fogalmazott Törő Gábor.

Az országgyűlési képviselő móriként megemlítette beszéde végén a két magyar Nobel-díjast, külön kiemelve a szintén móri származású Krausz Ferencet.

-Magyarország szempontjából is fontos, hogy egyre erőteljesebben igénybe vesszük a Föld erőforrásait, melyek végesek. Egy ilyen projekt, mint amit önök megvalósítottak, a jövőben segít azon cél elérésében, hogy a korábban bevezetett gazdasági modellt megtörjük. Abban az volt a sorrend, hogy kitermeljük, legyártjuk, felhasználjuk és a végén eldobjuk. Az új körforgásos gazdaság célja, hogy minél többet tudjunk visszaforgatni, hogy minél több másodnyersanyagot tudjunk felhasználni abból, amit egyszer már kitermeltünk. Sok eszközzel igyekszünk ezt elérni, hogy minél gazdaságosabban használjuk ki az erőforrásainkat és július elsejétől az új koncessziós hulladékgazdálkodás is azon cél megvalósítását szolgálja, melynek lényege a tiszta környezet biztosítása, és annak megőrzése a jövő nemzedékek számára. Szeretnénk még korszerűbb hulladékgazdálkodást kiépíteni, megteremteni a már említett hatékony erőforrások felhasználásával, valamint az innovatív technológiai megoldásokkal növelni az ágazat versenyképességét. Ha egy-egy ilyen projekt megvalósulhat, egy fontos lépést tehetünk abba az irányba, hogy megpróbáljuk a hulladékok képződését megelőzni, és aztán ha az nem sikerül, akkor utána feldolgozással, hasznosítással próbáljuk minél tovább bent tartani ezeket az anyagokat a körforgásban, mondta Raisz Anikó.

Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára beszéde végén hangsúlyozta, hogy az itt tapasztalt hatékony munka országos szinten is példaértékű.