Tüzes táncot járt Úrhidán a sok csikós lova (galéria)

A népek a Szabadidőparkban múlatták az időt az indulásig. A szervezők harapnivalót és frissítőt kínáltak, készülődtek a csikósok és a fogatosok, a kocsikon lassan minden hely elkelt. Az árnyékban a bájos táncosfruskák trécseltek, soraikban három ifjú legényt is felfedeztünk.

Bírót és bírónét sajnos nem tudtak „kiállítani” az idén, de a szervezők fogadkoztak: esztendő múltán másként lesz ez. A kisbírójuk is több év után faképnél hagyta őket. „Hiába, no, kamaszodik a fiú, szégyellős a drágám” – tette hozzá mosolyogva anyukája.

„Ki mondja majd a rigmusokat?” – tette fel a kérdést önmagának a szüreti felvonulás fő hopmestere, Kissné Müller Alexandra művelődésszervező. „Hát a férjem!” – válaszolta meg azon nyomban. S lőn.

„Idén is épült, szépült a falu, / Volt útfelújítás is, és szabadlábon emu…” „Volt kolbásztöltés, vetélkedő, közösségi futás, / hagyományőrző locsolkodás, gyereknapkor ugrálgatás. / Nyáron volt falunap, sok programmal, / ahol együtt vigadt öreg a fiatallal. / Ennyit most idénre, vágtázunk is tova, / tüzes táncot jár Úrhidán a sok csikós lova…” – kántálta aztán harsányan Kiss Szabolcs.

Császár József és Petőcz István már izzította is a „zenekocsit”, s táncra perdültek az úrhidai fiatalok. Falubeli körútjuk során még hat alkalommal cselekedtek imígyen.

A résztvevőket a kikiáltó, Lics Zoltán köszöntötte, elmondta a tudnivalókat, felhívta a figyelmet a biztonságos közlekedésre, s útnak indította a díszes karavánt. Majd maga is lóra pattant.

A felvonulókat több helyszínen, portánál szíveslátás, étel, ital várta, s végül a tájháznál elegendő főtt étel. Amint megtudtuk, a pörköltet Szőke Gábor, a hozzá való tarhonyát Müller Szilárd „rittyentette”.

Mit gondol a nyájas olvasó, a népek a tájház előtt hol jártak. Szabad a gazda? No, hát, a Szüret utcában!