Rémálom az együttélés - meséltek a macskás pár szomszédai

Tovább gyűrűzik a macskákat gyűjtő fehérvári pár története, akikről nemrégiben írtunk. Közel harminc macskát hozott el egy panelház egyik lakásából múlt héten a Fema Állatmentő Egyesület, ám nemrég kaptuk az információt: az állatvédők további macskákat hoztak el tőlük azóta. Sőt, két kétségbeesett szomszéd is elmondta történetét az elmúlt évek zaklatással, megfélemlítéssel, rendőrségi és ügyészségi határozatokkal tarkított időszakáról, mely alapján megdöbbentő kép rajzolódik ki a társasház mindennapjairól.  

Az egyik szomszéd megkereste a feol.hu-t, hogy elmesélje, mivel kell együtt élniük az elmúlt években. Mint mondja, már régóta húzódik a lépcsőházban a feszültség, ám több idősebb lakó eddig nem mert még feljelentést tenni a rendőrségen.

Testi sértés: az első „pofon”

- A közös képviselő többször kezdeményezett rendőrségi eljárást, de nem történt semmi. Az ellenem elkövetett testi sértés volt az első, ami bíróság elé került, ahol el is marasztalták – emlékezik vissza a lakó, aki mutatja is a rendőrségi, majd ügyészségi határozatot, melyben súlyos testi sértés kísérletét állapította meg az ügyészség. Az esetről így mesélt:

- A lakást 2008 óta birtoklom, most már a családommal. A szóban forgó szomszédok azóta folyamatosan zaklattak engem és családomat. Rendszeresek voltak a postaládába bedobott, helyesírási hibáktól hemzsegő levelek, ajtónkra ragasztott becsmérlő papírok. Állandó üvöltözés hallatszik tőlük  a nap minden szakában, amikor trágár szavakat üvöltve dulakodnak. Miattuk az épület velük határos közös falára dupla hangszigetelést kellett felrakatnom, hogy ne halljuk őket! Szembeszomszédomnak sokkal rosszabb a helyzete, mert nagyobb felületen határos a lakása. Többször kértük őket, hogy legyenek csendesebbek, de semmi nem változott. A 2009-2010-es évben feljelentést tettem a rendőrségen, amikor kijelentette, hogy "élve nem hagyod el ezt az épületet", de a rendőrség csak annyit mondott, hogy amíg nem folyik vér, nem tudnak mit csinálni, még jegyzőkönyvet sem vették fel. Amit lehetett, megtettünk, hogy elkerüljük őket. 2016-ban a feleségem várandós volt. Éppen hazaértünk, amikor kijött az ajtaján és üvöltve azzal fenyegetőzött, hogy megveret mindkettőnket. Amikor visszafordultam, fejbe vert egy méteres husánggal. Szerencsém volt, mert az ütés lecsúszott, de be kellett mennem a sürgősségire ellátásért. Ekkor történt a bírósági eljárás, amiben végre elmarasztalták. De semmi más nem történt! – fogalmaz a lakó, és ha szorosan vesszük, tényleg nem.

Megnéztük az ügyben született határozatokat. A rendőrségi határozat szerint a korábban elhangzó "élve nem hagyod el ezt az épületet” kifejezés nem számít zaklatásnak, az inkább dühkitörés, és „nem kell reálisan számolni a kilátásba helyezett hátrány bekövetkezésével”. Áttették az ügyet az ügyészségre, ahol a leütéssel kapcsolatosan ugyan megállapították a súlyos testi sértés kísérletét és a korábbi zaklatást is, mégsem marasztalták el a szomszédot, „a gyanúsított büntetlen előéletére és idős korára tekintettel, illetve figyelemmel arra is, hogy a testi sértés kísérleti szakban rekedt…” Magyarán, mivel azon kísérlete, hogy ne jusson ki élve az áldozat a lépcsőházból, végül nem sikerült, így elhalasztották a vádemelést.

Majd jöttek a macskák

Ez a szörnyű kálvária végül 2-3 éve fokozódott: elkezdtek macskákat gyűjteni.

- Eleinte semmi gond nem volt, de odaszoktak a mi erkélyünkre is. Egy alkalommal észrevettük, hogy bolha ugrál be az erkély felől. A kóbor állatok etetése is egyre gyakoribbá vált. Az ablakukon ételmaradékokat dobáltak ki, illetve kiszórtak különböző magokat, amivel odacsalogatták a patkányokat és egyéb rágcsálókat is – mondja a panaszosunk. – A patkányok elterjedtek a lakótömbben, rágcsálóirtást kellett a közös képviselőnek kérnie. Az egyik macska tetemét ott temették el az ablakuk közelében.

Majd újabb és újabb történetek kerülnek napvilágra, kibontakozik egy, a társadalmi együttélés legmélyebb, sötét bugyrait idéző társasházi élet:

- Láttam, hogy turkál mások és az én postaládámban, illetve tavaly videóra vettem, ahogyan megpróbál felfeszíteni egyet. A korábbi lakók elmondása szerint régebben próbált kutyákat is tenyészteni a pincében, de erről nem tudok semmit. Annyi bizonyos, hogy önkényesen lefoglalta a ház közös helységeit, amiben néha macskákat is tartott a sötétben, az előző években telente rendkívül erős volt a macskaürülék szaga ott is.

Lépcsőházi rémtörténetek

Olvasónk történetét alátámasztja egy másik lakó is, aki szintén úgy döntött, mesél:

- Sajnos minden szó, amit a szomszéd állít, igaz. Az idős pár évtizedek óta megkeseríti az itt lakók életét. Korábban nagymamám élt itt, és ő is végigszenvedte a szomszéd zaklatását, aki tönkretette a postaládáját, kilopta a leveleit, megrongálta a bejárati ajtaját, trágár szavakkal illette őt. Amióta itt lakom, 5 éve, minden nap hallom az üvöltözésüket, trágár beszédüket. Sajnos volt velük összetűzésem 2020-ban, amikor már megkezdődött a macskák befogadása, elszaporodása. Többször jeleztem feléjük, hogy az erős macskabűz miatt nem tudok szellőztetni sem. Figyelmeztettem őket, hogy fejezzék be az üvöltözést is, ideig óráig csendben voltak, majd újra kezdődött minden. Szem- és fültanúja voltam annak is, amikor a férfi kivizelt, kiköpködött az erkélyről. A lakótömb közös helyiségeit önkényesen elfoglalta, így használni sem lehet a közös területeket. Kamerarendszer is lett miatta kiépítve, amit rendszeresen elállít. S ez még mindig csak töredéke annak, ami az elmúlt években történt – foglalja össze a másik lakó is a tapasztalatát.

Jönnek az újabb macskák

Ottjártunkkor sajnos nem tudtunk bejutni a házba, a feltételezetten érintett erkély mellett sem reagált senki akkor a kiabálásra, így eddig nem tudtuk feltenni kérdéseinket a „macskás párnak”. Ellenben a Fema képviselője azóta is járt kint.

- Azt az információt kaptuk, hogy azóta három újabb macska jelent meg a lakásnál. Sőt, kiderült, e példányokon túl további hármat láttak még. Próbálunk segíteni, de közben már arra gondolunk, mi van, ha a közeli családi házakból is ide csalogatják a macskákat, mi pedig elvisszük őket. Nehéz helyzet ez – mondta a Fema egyik képviselője. Mindeközben Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere bejelentette: 1 millió forinttal támogatja a kialakult helyzet után a Femát (és a többi fehérvári menhelyet is, hogy az egyensúly megmaradjon).

Falak mindenhol

Közben pedig a lakók teljesen kétségbe vannak esve. Falakba ütköznek: az általuk kezdeményezett birtokvédelmi eljárás már nem állja meg a helyét, mert a fennálló helyzet több mint egy éve tart. Ilyenkor ugyanis már nem az önkormányzat hatásköre az ügy kezelése. Vajon hogy érezheti magát egy lakóközösség, ahol mindezek megtörténhetnek? Ahol nincs segítség? A következő lépés a bíróság lehet, de vajon megoldást hozna a közösség számára?