Hagyomány és újítás találkozása a Noé-hegyi Szent István Borlovagrendben

A Noé-hegyi Szent István Borlovagrend frissen avatott lovagjai roppant rövid idő alatt hihetetlen utat jártak be: az asztalosműhelyből és a mezőgazdasági munkából indulva egyre nagyobb sikereket érnek el a borászat világában. De vajon mi áll a sikerük mögött? Talán a családi hagyományok, a újdonság iránti nyitottság, vagy mindkettő?

A kezdetek

Martin 1994-ben, Dominik 2001-ben látta meg a napvilágot, és egészen 2017-ig nem gondolták volna, hogy a szőlő és a bor milyen fontos szerepet kap majd az életükben. Martin egy helyi asztalos mellett sajátította el a fafaragás művészetét, míg Dominik mezőgazdasági munkákat vállalt és földmérő mérnöki szakon kezdi meg felsőfokú tanulmányait az Óbudai Egyetemen szeptembertől. 
A változás 2017 tavaszán érkezett, amikor úgy döntöttek, hogy felújítják a családi pincét. Az egykor apjuk és nagyapjuk által is használt pincében nemcsak a múlt szelleme, hanem a jövő lehetőségei is megelevenedtek. Ekkor még nem terveztek saját borkészítéssel foglalkozni, csupán más borászok remekeit gyűjtötték saját és barátaik örömére, de hamar rájöttek: miért ne lehetnének nekik is saját boraik?

Az első sikerek

Az első borkészítési próbálkozások után 2019-ben saját szőlőt telepítettek, és míg a tőkék fejlődését várták, a pincét is kibővítették. Első komolyabb sikereiket a Velencei-tavi Szent Benedictus és a Noé-Hegyi Szent István Borlovagrend által közösen rendezett borversenyen érték el, ahol két bronzéremmel térhettek haza.
A Németh testvérek 2022-es újboraikkal a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend Márton-napi bormustráján debütáltak, és itt már két ezüst és egy bronzéremmel gazdagodtak. A rangos “Fejér Vármegye Bora” borversenyen pedig egy újabb bronzéremmel gyarapodott az éremkollekciójuk, amely a 2022-es évjáratú Cabernet Sauvignon borukkal lett dobogós.

Jövő és köszönet

Mindez elég motivációt adott ahhoz, hogy komolyabban elgondolkodjanak a jövőn. "Szeretnénk, ha településünk ne csak címerében, hanem a valóságban is újra szőlőhegy lehetne" - mondják. A testvérek külön köszönetet mondanak a családjuknak, különösen édesapjuknak és 93 éves dédnagymamájuknak, aki a tulajdonában lévő területet bocsátotta rendelkezésükre. Nélkülük nem juthattak volna el idáig.
A Noé-hegyi Szent István Borlovagrend legújabb tagjai nemcsak a múlt és a jelen, de talán a magyar borászat jövőjének is fontos alakjai lehetnek. A két fiatal borász további sikereit tehát érdemes lesz nyomon követni.