2023.09.03. 07:00
1938-ból került elő egy székesfehérvári esküvői meghívó
Nem ez az első eset, hogy értékes relikvia, a múlt emléke köszön vissza egy régi könyvből. Ezúttal egy esküvői meghívót őrzött meg a Hold Antikvárium egyik könyve a jelennek. Keresik a leszármazottakat!
Fotó: Hold Antikvárium
Fotók, rajzok, írások, jegyzetek, képeslapok, levelek, bankók: csak néhány azok közül, amiket talán mi magunk is gyakran rejtegetünk a könyveinkbe simítva. Korábban, 2022 januárjában is egy különleges levél került elő, egy új tulajdonosára váró könyv lapjai között. "A gondosan formált, gyöngybetűkkel írt sorokat egy testvérpár címezte a Télapónak ötven évvel ezelőtt." - írtuk akkor. Erről ide kattintva olvashatnak. A történet happy end lett, ugyanis öt évtized távlatából is előkerültek a "gazdái", a Kiss testvérek, akik gyerekkorukban minden évben küldtek kívánságokat a Mikulásnak.
Fotó: Pesti Tamás, archív
Most hasonló felhívást tett közzé a székesfehérvári antikvárium tulajdonosa, Gyurcsik László: "Az 1938. januári esküvő ifjú párjának leszármazottjai közül, bárki átveheti az antikváriumban!"
Az 1938-as év egyébként is különleges volt a koronázóváros, és az ott kimondottak, törvénybe foglaltak nyomán az egész ország életében. Kihelyezett országgyűléssel nyitották meg Székesfehérváron az országos ünnepi évet, amikor is Szent István államalapító királyunk halálának 900. évfordulójához kapcsolódóan állami ünnepi rangra emelkedett Szent István ünnepe.
De vissza a meghívóhoz! Úgy tudjuk, még senki nem jelentkezett az időkoptatta, megsárgult papírlapért, de ennek nyomán érdekes nyomozásba kezdtünk mi is és Fellner János is, aki egyébként a tábori postánál szolgált katonák adatait kutatja, a frontról küldött tábori lapok, levelek nagy gyűjtője, különösen az 1939-45 közötti korszakra fókuszálva. Az ő kutatása szerint a meghívóban említett úriember 1911-ben született és 1933-ban avatták hadnaggyá. Erdélyi emlékéremmel is rendelkezett. Fellner János elmondta, alaposan ki szeretné kutatni a főhadnagy urat, mert érdekli az élete. Az eredményt pedig majd megosztja a nyilvánosággal, ígérte.
A régi, nemesi család sarjának esküvőjét egyébként több újság is megénekelte, nem csupán Székesfehérváron. Messze jutott híre a frigynek. Az Új Magyarság, a házasságkötés napján, azaz 1938 január 18-án hozta le hírként, a Pesti Hírlap pedig január 16-án harangozta be a nagy napot.
Tovább böngészve a régi újságokat rengeteg információt találtunk Szerdahelyi Kesserü Józsefről, csak vélhetően a házasodni vágyó fiatalúr édesapjáról, aki már 1915-ben zászlóaljat irányított, s századosból őrnagy lett. A katonai pálya miatt került Székesfehérvárra is, s nyugalmazott ezredesként 1938 márciusában halálozott el, Budapesten. Róla nagyon sok információt, sőt egy egész könyvet is találtunk, amit Fejérváry József hadnagy hagyott örökül az utókornak, bár akkor még a borítón az állt: "szigorúan házi használatra." Ő írta meg A szegedi ötösök I. HDT. ZÁSZLÓALJÁNAK HÁBORÚS EGY ÉVE címmel a Kesserü-történetet, mi utóbb kiderült, az ő parancsnoksága alatt nem is volt olyan keserű. Az év pedig 1915.
"Nyolc hónapja már, hogy parancsnokunk Kesserü József. Ez alatt oly elválaszthatlanul összeforrt velünk a közös munkában s magyar lélekben, hogy igazi vezetőnknek ismerjük s részt kérünk abból a szerepből — habár csak emlékekben is —, melyek nevéhez a háború első félesztendejében fűződnek, így részben a mieink az ő emlékei is. A háború első heteiben ép úgy indult el csapatával, mint mi. Virágdísszel, dallal, polgárok könnyeivel. Székesfehérváron alakította meg zászlóalját, a fehérvári legényekből. Augusztus 31-én szentelték fel zászlójukat az ősfejedelmi városban. Mikós Géza ref. lelkipásztor áldotta meg a zászlót s lelkes magyar nők, mint zászlóanyák egész serege lehelt áldó csókot e lobogóra. E lelkes hölgyek: Kenessey Kálmánné, Fürst Viktorné, Schrodt Gusztávné, Ribianszky Józsefné, Kesserü Ferencné, Obadich Lászlóné voltak és legfőként özv. Kesserü Lajosné, kinek fohászában az édesanya — és Kesserü Józsefné — kinek imádságában a hitves könnye olvadt fel. Sok megpróbáltatáson, viszontagságon ment át a zászlóalj. Bejárta Szlavon Raca, bosnyák Bjelina vidékét, járt a Macsva síkján, hol a parancsnok egy komitácsi handzsájától sebesült meg, melynek borzalmas vágásától eredő sebhelyet ma is fején viseli. Később a szerb srapnellek gyilkos tüzében majdnem életével pecsételte meg hazaszeretetét. December elején ment be Szerbiába s a visszavonulás után ismét a Szerémségbe került. Mint védő csapat szolgált a szomorú karácsony és újesztendő napján. Január 15-én vált meg egymástól csapat és parancsnok..." - olvasható a könyvben a fenti idézet.
Bevalljuk, találgatunk, de vélhetően az ő lányának az esküvőjét is megénekelték az akkori lapok 1934-ben, csak ő Amerikában ment férjhez. A Magyarság lap így ír erről: "Szerdahelyi Kesserü József ny. honvédezredes és neje Mátér Erzsébet leánya, szerdahelyi Kesserü Erzsébet okf. tanárnő és Mestice R. William tanár április 8-án, Newarkban (USA) házasságot kötöttek."
Amennyiben úgy gondolja, leszármazottként jogosult a fent közölt esküvői meghívóra, a Hold Antikváriumban átveheti.
