Székesfehérvár és Esztergom a köztársasági elnök jelenlétében pecsételte meg ezeréves kapcsolatát (videó)

Államalapító Szent István ünnepe alkalmából, a központi ünnepségek egyik nyitó programjaként az 1050 éves Esztergomba látogatott Novák Katalin augusztus 20-án délelőtt. A köztársasági elnök azonban nem csak az ünnepi beszéd apropóján érkezett a nemrég megyei jogú városi rangot kapott Esztergomba, hanem azért is, hogy személyes jelenlétével erősítse a két Szent István-i város, Székesfehérvár és Esztergom testvérvárosi együttműködési megállapodásának aláírását. Az esztergomi bazilika tövében, a Duna partján fogadta Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere Novák Katalint, valamint Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét.

- Székesfehérvár volt az első város, amely kiállt amellett, hogy Esztergom kapja vissza megyei jogú rangját – fogalmazott a feol.hu kérdésére Hernádi Ádám, hozzátéve: - Szent István szempontjából fontos kérdés, hogy Székesfehérvár vagy Esztergom, de miért ne lehetne Szent Istvánnak két városa? S miért ne lehetne ennek az előnyét nézni? Hisz a két város, összekapaszkodva kihasználhatja azt a Szent István-i örökséget, amelynél nem elvitatható egyik városnak sem a szerepe – tette hozzá az esztergomi polgármester, aki úgy véli, Szent István Esztergomban alapította Magyarországot és vette fel a kereszténységet. – Mi erre büszkék vagyunk!

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a feol.hu-nak azt mondta: - Szent István városából érkeztünk - Szent István városába. Székesfehérvár és Esztergom kapcsolata épp a Szent István-i időkre nyúlik vissza, mindkettő több mint 1050 éves város. Történelmi szempontból és a mában elfoglalt helye okán is úgy éreztük: a megyei jogú városok közt a helye – mutatott rá Fehérvár vezetője, kiemelve, hogy a megyei jogú várossá válást követően Esztergom szorgalmazta a több mint ezer éves kapcsolat szentesítését. – S bár több mint ezer éve létezik ez a kapcsolat és valójában Szent István személyiségével kötötte össze a két várost, de a mai kornak megfelelően egy testvérvárosi szerződéssel lehet ezt szentesíteni. Én nem tudok még egy ilyen jellegű, városok közti együttműködésről Magyarországon. De hát Fehérvár és Esztergom általában is sok mindent meghatározott ebben a nemzetben – történelmileg és hitét tekintve egyaránt, így ez az együttműködés adott, melyet tartalommal kell megtölteni.

A tartalom tekintetében hozzáfűzte: kulturális tekintetben már el is indult a kapcsolat szorosabbra fűzése, hiszen egy korábbi Székesfehérvári Királyi Napokat éppen az esztergomi polgármester nyitott meg. De az együttműködés a 2038-as évforduló – Szent István halálának ezeréves évfordulója – tekintetében is hozhat közös feladatokat, programokat.

A testvérvárosi szerződés ünnepi, színpadi aláírását követően Novák Katalin köztársasági elnök ünnepi beszédében kiemelte: nemzeti ünnepünkön Szent Istvánnak mondunk köszönetet:

- Szent Istvánt magunkban hordozzuk. A részünkké vált. Azzal, hogy megalapította a keresztény Magyarországot, azzal, hogy tudatos döntéssel a nyugati világ részévé tette hazánkat, nem pusztán kijelölte az utat, melyen járnunk kell, de elvitathatatlan helyet kapott az életünkben is. Ott van velünk a hétköznapokban és az ünnepeken, az iskolákban, köztereinkben, templomainkban, a kórházakban, versekben, regényekben, filmekben és rockoperákban, határon innen és túl – fogalmazott, s hozzátette: köszönetet bátorságáért, hitéért, bölcsességéért és alázatáért mondhatunk. – Szent István a magyarok közös nevezője. Úgy van bennünk, hogy közben felettünk áll. Úgy van mögöttünk, hogy közben előttünk jár.

A köztársasági elnök asszony hangsúlyozta: augusztus 20-a nem porlepte hagyomány: - Nem is modern buli. Augusztus 20-a ünnep – a szó legnemesebb értelmében. A múltunkra újra és újra emlékeztető, a jövőnket évről-évre reménnyel megtöltő ünnep. Ilyenkor háttérbe szorul a lényegtelen és előtérbe kerül az igazán lényeges. Van esélyünk olyan mélységet megélni és olyan magasságba emelkedni, ahol a magyar nemzet magától értetődő összetartozását megélhetjük – majd ünnepi beszédében rámutatott: - Szent István öröksége nem csak Imre hercegé. Majd ezer évvel a halála után talán egy sem akad, aki ne tudná Magyarországon, ki István király. Nem történelmi szereplőként, nem egy panoptikum szakállas férfi tagjaként őrizzük emlékét, hanem a sokszor fájdalmas, véres, küszködéssel teli évezredet átvészelő, újra és újra talpra álló nemzetünk alapító atyjaként. Szent István ezeréves tanítása érvényes volt akkor is, amikor még nyomdagép és papír sem volt, és még akkor is érvényes lesz, amikor talán már újra nem használunk papírt.

Az esztergomi ünnepségen a Novák Katalin által sütött kenyér kapott ökumenikus áldást, melyet ezt követően maga a köztársasági elnök asszony szelt ketté.