Bosszantó aratás

Mindent ellepő por és szalmatörmelék száll a házak felé, bezúdul az udvarokba és a kertekbe. A munkagép által felhőszerűen kilövellt darabos és szemcsés pelyva rátapad a virágokra, bokrokra, fák leveleire, a haszonnövényekre és a kerti bútorzat felületére, a kint száradó ruhákra, valamint bekerül az emberek légútjába. Nem is beszélve a gigászi méretű arató-cséplőgép erőteljes zajszintjéről, amely szinte szétzúzza a vasárnap délután csendjét.

Történik mindez egy Fehérvárral szomszédos zsákfaluban, annak is az utolsó utcájában. Az ottélőkhöz intézett minden előzetes felhívás vagy udvariassági bejelentés nélkül a pihenőnapon. A földek tulajdonosaitól vagy bérlőitől ez azért is elvárható lenne, mivel vetésterületeik a sajátos birtokviszonyok következtében a lakóházak közé közvetlenül beékelődve, az utca házainak szomszédságában találhatók.

Aratás ideje van, ami a határban végzett munkáknak a csúcsát jelenti. Így van ez rendjén évszázadok óta, aratni kell! A búzából sütött új kenyérre szüksége van az ország népének, a többi kalászosra pedig a haszonállatoknak. A korszerű arató- cséplőgépek nemcsak megkönnyítik, de fel is gyorsítják azt az

idénymunkát, amelyet a nyári hőségben emberpróbáló körülmények között végeztek korábban a gazdák.

Nem vitás, az aratás elvégzése mindannyiunk számára fontos ma is. Mégis felvetődnek vele kapcsolatban a következő kérdéseink: miért aratnak vasárnap délután lakott területen belül, amikor ezen a napon a csendrendelet miatt még a fűnyíró használatát is tiltják? Mi az oka annak, hogy figyelmen kívül hagyják, az utcában lakókat porral és szalmatörmelékkel árasztják el?

A jószomszédság ápolása érdekében elvárható lenne a gazdáktól vagy bérlőktől aratás és műtrágyázás/vegyszeres permetezés idején – az utóbbira egyébként rendelet is van – valamiként értesítsék a szomszédokat a munkavégzés időpontjáról. Bosszantó, de erre még a jegyző vagy falugazda sem figyel oda!