Romlott volt a leárazott étel az egyik fehérvári üzletben

Így a termék végül a kukában landolt. A közösségi oldalon, ahol a hölgy a tapasztalatait megírta, rögtön megkérdezték többen is: miért nem vitte vissza az árut és igényelte vissza érte a pénzt? – Legközelebb így teszek – ígérte.

– Ha a vásárló azt tapasztalja, hogy a megvásárolt termék romlott, akkor vissza kell fáradnia az üzletbe, mert a kollégák ott tudják kezelni a minőségi kifogást – támasztotta alá a kommentelők felvetését lapunk érdeklődésére Maczelka Mark, a Spar kommunikációs vezetője. Majd kifejtette: csomagolt termékek esetében a szavatossági időn belül minden esetben rendezik a problémát, a pultból vásárolt, mérős termékek esetében pedig a 24 órás fogyaszthatósági időt veszik figyelembe, melyet a címkén is feltüntetnek. Amennyiben a vásárlástól számítva több nap, vagy akár egy hét is eltelt, a termékeket nem áll módjukban visszavenni, mivel nem ismerik a hazaszállítási és tárolási körülményeket. Ugyanez igaz akkor is, ha a termék valamilyen hőkezelésen már átesett (például már lefagyasztották, vagy elkezdték megfőzni).

Egyébiránt a határidőket tekintve a szabályoknak megfelelően járnak el az üzletben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) ugyanis lapunknak megírták: noha az élelmiszerek lejárati dátumát – a termék jellegét, a gyártási technológiát figyelembe véve – alapvetően az előállító állapítja meg, a szeletelt, darabolt termékek pultból történő értékesítése esetén az élelmiszervállalkozó szabja meg a pontos határidőt, amely nem lehet hosszabb a gyártó által meghatározottnál. Vagyis ha a pulton belülről vásárolunk húskészítményt (például felvágottat), az a "manipulációt" (a felvágást) követő 24 óráig fogyasztható – ezt jelzi a csomagolásra ragasztott címke is. A szárított, érlelt húskészítmény (úgymint a szalámi, kolbász) 5 napig fogyasztható, míg a sajtok a manipulációt követő második nap 24. órájáig ehetők. 

Ez az elméleti rész. A gyakorlatban azonban lehetséges, hogy bizonyos körülmények miatt a vártnál korábban megromlik egy-egy étel, húskészítmény. Ezért – javasolja a Nébih – az elfogyasztás előtt, különösen a nyári időszakban, ellenőrizzük az élelmiszerek külső megjelenését: az illatát, színét és felületét abban az esetben is, ha lejárati időn belül dolgoznánk fel azokat. A megszokottól eltérő érzékszervi tulajdonságok ugyanis azt jelezhetik, hogy az élelmiszer romlott, fogyasztásra nem alkalmas. Kiemelik: lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszert nem szabad elfogyasztani!

Ha pedig "megtörtént a baj", vagyis otthonunkban kiderül, hogy megromlott az étel, mindenképpen fáradjunk vissza az üzletbe, ahol azt megvásároltuk! – Az ügyeletes vezetőt kell keresni a blokkal és a termékkel együtt. Saját márkás terméknél általában nem kérünk blokkot, ha mégis, az csak azért van, hogy a vásárlás napját beazonosíthassuk és az esetleges további intézkedéseket meg tudjuk tenni – részletezte a kommunikációs vezető. Hozzátette: – Nem teszünk különbséget teljes árú vagy leárazott termék között. Ha a szavatossági időn belül minőségi probléma adódik, kezeljük a vásárló panaszát, frissáru esetében pedig mindig megvizsgáljuk a bolti készletet is, hátha nem egyedi minőségromlásról van szó.

Ezzel kapcsolatban a Nébih részéről megtudtuk: "az élelmiszervállalkozó köteles napi szinten érzékszervileg ellenőrizni a termék minőségét, különös tekintettel az olyan érzékszervi elváltozásokra, melyek a termék fogyasztásra való alkalmatlanságára utalnak. A nem megfelelő minőségű termék nem forgalmazható."