Jó reggelt, Fejér vármegye

Irigykedve és kicsit nosztalgiázva néztem a napokban az iskolásokra. Ki ne vágyna arra, hogy nagyobb kötelezettségek nélkül töltse a napjait? Amikor a városban sétáló, ünneplőbe öltözött gyerekeket láttam, eszembe jutott, amikor még mi is fagyizni mentünk az évzáró után. Akkor az sem volt baj, ha csokifagyi nyomot hagyott a fehér blúzon. Persze nem örültek neki, de nem is szidtak le érte. Nyár volt, egyértelmű volt, hogy az elkövetkezendő hónapokban nem ez lesz a legdurvább folt, amit édesanyáink megpróbálnak majd eltávolítani a ruhánkból. A foltok mellett persze jöttek a sebek és miegymás, de a kis faluban olyan felhőtlen játékok alakultak ki, hogy szüleink sokszor azt sem tudták, merre járunk. Egy viszont biztos volt: 19:00 órakor megszólal a falu központjában magasodó templom harangja, mi pedig perceken belül hazaérünk.