Gondolatébresztő beszélgetést tartott a Vörösmarty Társaság

A különleges esten köszöntőjében Lehrner Zsolt alpolgármester a kerekasztal-beszélgetés témájára reflektálva  kiemelte, hogy ma nincs olyan ember, akinek erről ne lenne nézőpontja, véleménye, esetleg jobbító javaslata.

„Mi most a Vörösmarty Társaság szervezésében az irodalmi, vagy bővebben a kulturális élet és a ma emberének az ezekhez való viszonya vonatkozásában járhatjuk körbe a kérdést." – fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere, aki szólt arról is, hogy a kisebb-nagyobb közösségben rejlő értékteremtő munka által fejlődik tovább a kultúránk.  Lehrner Zsolt alpolgármester zárszóként Jókai aranygondolatait idézte: „Az emberi lélek legnagyobb kísértése, hogy azt gondoljuk, kicsik vagyunk, úgysem tudunk tenni semmit. Erről le kell szoknunk, mert az apró dolgokon múlik minden."

Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke kiemelte, hogy nagy hagyományai vannak Fehérváron ennek a műfajnak és nehéz is lenne felsorolni, hogy mennyi kerekasztal-beszélgetés zajlott itt az elmúlt évtizedekben. Hozzátette, amennyire fontos egy-egy téma, legalább annyira meghatározó, hogy kikkel beszélgethetünk erről.

És valóban! A négyzet alakú asztalnál olyan elismert szakemberek foglaltak helyet, mint Bíró Balázs vallásfilozófus, Elmer István író, újságíró, Müller Ferenc építész, a Moholy Nagy Művészeti Egyetem emeritus professzora, valamint Suplicz Sándor pszichológus, az Óbudai Egyetem docense és Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zenész. A keddi asztaltársaság résztvevőinek neve pedig garancia volt arra, hogy sok érdekes és izgalmas vetülettel gazdagodjon a hallgatóság és ebből töltekezve, továbbgondolásra érdemes élményekkel távozzanak.

Müller Ferenc önkormányzati főépítészként például nem akármilyen célt tűzött ki a zászlajára. Megóvni a Balaton-felvidék évszázadok alatt kialakult gyönyörű településeinek arculatát, hiszen – mint mondta –  a legfontosabb az, hogy örökül hagyjuk mindazt, ami ránk lett bízva. Elmesélte, hogy néhány év alatt a környék menő tapolcai, keszthelyi, sümegi építészeit rászoktatta arra, hogy itt nem kell észak-olasz házat építeni, maradjunk csak a magastetőnél, az oromfalnál és a fehérháznál. Az elsők között vette a bátorságot arra, hogy arculati kézikönyvet csináltatott a településképek megóvásáért.

Suplicz Sándor, az Óbudai Egyetem docense, pszichológus tényeken alapuló előadásában egyrészről arról beszélt, hogy miként tudnánk visszatérni az emberihez, hogy a béke végre helyreálljon, másrészről, hogy egyáltalán miből fakad az az ellentét a liberálisok és a konzervatívok között, ami felelős a kontinenseken – köztük Európában is – kialakult konfliktusokért. Előadását gondolatébresztőként egy meghökkentő felsorolással kezdte: „Nem születik elég gyermek, nincs elég munkás, a bevándorlók a városokba költöztek kiszorítva onnan az őslakosokat, a vallásosság meggyengül, a homoszexualitás, az elnőiesedés elterjed a katonák között, elhatalmasodó korrupció. Vajon melyik kontinensről beszélünk?" – tette fel a kérdést. Mint mondta, az előbbi felsorolás a Római Birodalom bukását írja le, amelyet a római történész bizottság elnöke jegyzett le. Ezt követően egy amerikai kutatást elővéve a liberálisok és a konzervatívok közötti ellentéteket vizslatta, melynek középpontjában az erényes ember tulajdonságai álltak. Olyan  jellemzők hangoztak el, mint a mások sértésének tilalma; az igazságosság, a csoporton belüli szolidaritás; a tisztelet; és tisztesség. Hangsúlyozta, hogy a kutatás valamennyi kontinensre kiterjedt, amiből kirajzolódott, hogy a  konzervatívok az összes értékes fontosnak tarják, míg a liberálisok az utolsó hármat nem  tartják sokra, majdhogynem semmire. Ebből következik, hogy innen ered és erről szól az a vita, harc, ami Európa nyugati fele és többnyire Magyarország között zajlik.

Elmer István író, újságíró az előtte szólóhoz kapcsolódva az Istentől való elfordulásról beszélt, ami a 18 század közepén kezdődött el Európában, amikor a tudomány előretörésével az addigi ember-Isten viszony elkezdett felborulni és az úgynevezett „abszolút ember" gondolkodásmód (materializmus) kezdett teret hódítani, amihez a későbbiekben politikai és gazdasági ideológiák is társultak, amelyek üdvtörténetet hirdettek. Azaz a lét lényegi kérdéseire – ki vagyok én, mi a világ, mi az emberi lét értelme? – az ember már nem csak az Isten hittben kereste a választ, hanem az új ideológiákban is, amelyek egyre inkább bűvkörükbe vonták. Létrejött az individualista irány, melynek gazdasági megnyilvánulása a kapitalizmus lett, politikai megmutatkozása pedig az a liberál kapitalista ideológia, amely nagyon szépen mind a mai napig él és vizsgázik.

Ezt követően Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zenész és Bíró Balázs vallásfilozófus szintén a saját területéhez kapcsolódva az „Így élünk ma!" című előadáshoz kapcsolódva kifejtette véleményét, személyes tapasztalatait a témában.