A retorika gyakorlati előnyeiről volt szó a Jákyban

Kovács Tünde tanárnő meghívására érkeztek az előadók erre a különleges eseményre. A magyartanárnő elmondta: -A Székesfehérvári Diáktanácsnak volt két tagja segített megvalósítani az alapötletet. Vadász Bence Máté és Szűcs Gergő összehoztak engem Nagyné Ferenczi Eleonórával, akinek javaslatára megszerveztük A retorika a magyarórán programot. Ehhez kellett két olyan ember, akik viszonylag fiatalok, így megtalálják a közös hangot a gyerekekkel és egyben retorikában tapasztaltak. Így jött el hozzánk a Szóval győzni verseny két győztese.

Arra a kérdésre, hogy a mai fiatalok mennyire befogadóak az új módszerekkel és ezzel a tematikával kapcsolatban, azt mondta a tanárnő: -Teljesen bizakodó voltam, hogy ezek a gyerekek nyitottak lesznek erre a dologra. Én nem hiszem, hogy a finisben a száraz tananyag mormolása és leadása a cél. Azt gondolom, hogy élővé kell varázsolni a tudást. Hiába van csupán 5 hét vissza az érettségiig, attól még lehet máshogy is tudást átadni. Itt van lehetőség csoportmunkára, kahoot-ozásra és persze beszélni is kell. Úgy gondoltam, hogy a fiúk meg tudják valósítani ezeket az izgalmas magyar órákat.
 

Dávid, aki kommunikáció szakon tanul a Szegedi Tudomány Egyetemen, azt mondta: -Nagyon szeretem ezt a tematikát, úgyhogy örültem a felkérésnek. Remélem, hogy sikerül az érettségi előtt álló diákok számára is olyan élvezhetővé tenni a retorikát, mint amennyire mi lelkesedni tudunk iránta. Alapvetően nem formai követelményekről szeretnénk beszélni, vagyis, hogy egy levélben a megszólítás után felkiáltójel van vagy vessző, vagy, hogy hány sorban érdemes írni egy hivatalos levelet, meg hogy a végén hogyan lehet elköszönni, mert ezeket egy fél perces Google keresés segítségével könnyen elsajátíthatja bárki. Inkább arról szeretnék beszélni, hogy miért fontos a retorika, hogy mi a szerepe és kiemelt célunk, hogy motivációt adjuk hozzá. Fontos, hogy milyen lépéselőnyre tehettek szert a megfelelő ismeretekkel. Például, hogy hogyan tudtok megírni egy motivációs, vagy egy hivatalos levelet és persze, hogy hogyan tudtok elmondani úgy egy beszédet, hogy el tudjátok adni magatokat.

A fiatalok beszéltek a középiskolásoknak a holdudvar hatásról, és arról is, hogy az emberi test energiafelhasználásának 80 százalékát az agyunk viszi el, azzal, hogy szimplán gondolkodunk vele, és hogy ellátja, vezérli az alapvető funkciókat. Emiatt a magas energiaigény miatt az ember folyamatosan egyszerűsítéseket végez és ezen egyszerűsítések alapján hoz döntéseket. A marketingkommunikációnak, a reklámiparnak és a tárgyalást technikának is ez képezi az alapját. 

Tóth Kristóf a holdudvarhatásról azt mondta: - Az ember képes egy teljes személyt megítélni annak egyetlen jellemzője alapján. Például ha valaki híres, akkor biztos szép is, okos is, tehetséges is. Ezek abszolút nem összefüggő tényezők, de az emberek hajlamosak például egy celebet túlértékelni, mert ha ő híres, akkor biztos megdolgozott azért, amit elért, pedig ez egyáltalán nem biztos. Ugyanígy van fordítva is. Ha meglátunk valakit az utcán csapzottan, rendetlenül, koszosan, borostásan, akkor azonnal azt gondoljuk, hogy egy lecsúszott egyén, pedig lehet, hogy az akadémia főtitkára, csak éppen volt egy jó estéje. A motivációs levél megírásánál ugyanezen okok miatt nem véthetünk helyesírási, vagy más jellegű hibákat, mert aki csak ezt az egyetlen egy levelet látja, abból dönti el, hogy mi milyenek vagyunk.

A rövid bemelegítést követően az érettségi előtt álló fiatalok megtanulták, hogy egy motivációs levél írása közben nem szabad végig magunkról beszélni, csak 30 százalékig. A maradék 70 százalékban azt kell leírni, hogy milyen előnyre tesz szert az, aki minket választ és foglalkoztat. 

Aztán eljött a gyakorlati feladatok, a kahoot játékok és a felszólalások ideje. A középiskolások első feladat gyanánt csoportokba tömörültek, és négy pozícióra kellett beadniuk a jelentkezésüket. Egy-egy mondatot vártak tőlük a rendhagyó magyaróra előadói, hogy a fiatalok győzzék meg őket, hogy a hentes, a bútorasztalos, az edző és a televíziós műsorszerkesztő pozícióra ők a legalkalmasabbak.