A civil egyesület túlélte a változásokat hozó évtizedeket

A bicskei Nagy Károly Városi Könyvtárban ünnepelte az immáron negyvenedik évfordulóját ünneplő Bicske Barátok Egyesülete néven működő civil szervezet. Persze az idősebb korosztály alkotja a tagság gerincét, de a lokálpatriótáknál általában ez a jellemző. Aztán megidősödnek a fiatalok, s ők is belépnek a társaságba. Szomorkásan tesszük hozzá: az eltávozottak szellemi-érzelmi hagyatékát tartják életben. Ama bizonyos pinceszeri találkozót esztendő múltán követte a hivatalos bejegyzés, noha az akkori hatalom nem kedvelte a civil egyesüléseket, nem is igen engedélyezte azokat. Bicskén azonban mind a kertbarátok, mind a Bicske barátok támogatást élveztek, s maradhattak. A Bicske Barátok Köre mindig meg is tudott újulni. Mi több, komoly, sokoldalas saját kiadványokat jelentetett meg!

A kiadott hat kötetből a három Szülőföldünk címet viselő az egész várost érintő, helytörténeti és honismereti vonatkozású tartalmúak. A másik három Kötődéseink címmel e baráti kör sokféleségét hivatott bemutatni írásokkal, képekkel, beszámolókkal. A könyvbemutatót a helyi születésű, neves ortopéd sebész Végh Róbert tartotta, Bicske város díszpolgára, az egyesület elnöke. Társa a könyv szerkesztésében M. Fejes Ágnes népművelő és magyartanár, a város közismert helytörténeti kutatója, jelenkori krónikása, s az egyesület motorja szintén, huszonegy helyi kiadvány szerkesztésében vett részt szakmai életében. Kettejük segítője volt a 450 oldalas könyv összeállításában Tóth Ágnes belgyógyász orvos és kitűnő fotós, Végh Róbert felesége. A családi összefonódások, a rokonok, a barátok, a Bicskéhez eltéphetetlen szálakkal kötődő tagok hasznára válnak mind az egyesületnek, mind a megjelentetett írásműveknek, hiszen ez ilyen műfaj. Az etyeki Szabó Erika is évről évre részt vesz a nyomdai előkészítésben, a grafikai munkában, miként otthon, Etyeken is saját helytörténeti kiadványokat jegyez több évtizede.

Hogy mi került a több száz oldalra? A bőség zavarával küzdöttek, rengeteg program, esemény övezte az eltelt negyven évet, közöttük egészen különlegesek. Álljon itt a hat alapító neve, annál is inkább, mert a Fejér Megyei Hírlap számos alkalommal tudósított a négy évtized alatt az egyesülethez köthető eseményekről. Erdődi Gyula, Kutrik József, Göllner László, Mohácsy Gyula, Jakab István László, Jakab Elemér személye iránytűként szolgált a későbbieknek. Nagyon sokan elszármaztak a szélrózsa minden irányába, külföldre, a tengeren túlra is, de ugyanígy sokan hazajárnak.

A kötet gazdag tematikájába belefértek azok a bizonyos rangos kiállítások, előadások, de a covid-járványra is reagáltak a tagok, aktuális lenyomatát adva e fájdalmas időszaknak. Az emlékeztető írások az oly gyorsan elröppent évtizedeket idézik, neves-jeles személyeket mutatnak be, Bicske építészetét, szobrait, családtörténeteket, találkozásokat örökítenek meg. Olvashatnak Kallós Zoltánról, Tabódy Istvánról, a lánglelkű recski papról, a helyi születésű, díszpolgárrá avatott Béres Kláráról és férjéről, a Béres Csepp feltalálójának fiáról. Az elhunyt Rozsnyai Margit és férje, Szabados Tamás el caminói útibeszámolójáról, más híres alkotókról. A társaság a negyven év alatt harminchat kirándulást tett különleges helyekre, határon innen és túl. Góth Miklós orvosprofesszor tudományos igényű zenei előadásai és az általa szervezett kastélybeli koncertek messziről is idevonzottak hallgatókat. Körkörös koncentrikus körök kötik össze a tagokat, zárta Mohai Ágnes a bemutatót. A könyvben több száz fekete-fehér és színes kép kapott helyet.