Összeomlás, Terror, Trianon címmel adott ki kötetet a fehérvári emlékbizottság

„A történelmi Magyarország sorsát megpecsételő, a 20. század legnagyobb magyar nemzetvesztését és történelmi tragédiák sorát előidéző trianoni diktátumot 1920. június 4. napján, az első világháború lezárásaként írták alá a versailles-i Nagy-Trianon Palotában. A Magyarországra kényszerített békeszerződés alapján hazánk elvesztette területének kétharmadát, lakosságának mintegy egyharmadát…” – ezekkel a sorokkal vezeti be az olvasót Vízi László Tamás, a székesfehérvári Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnöke az Összeomlás, Terror, Trianon című kötet elején hazánk máig lezáratlan történelmi tragédiája, Trianon tanulmányozásába. A bizottság korábbi konferenciáinak előadásaiból, Miklós Péter és Vízi László Tamás szerkesztésében született e reprezentatív tanulmánykötet, melyet az Emlékbizottság zárókonferenciáján mutattak be kedden délután, a fehérvári városháza dísztermében. Az eseményen a bizottság elnöke, Vízi László Tamás összegezte az elmúlt évek munkáját. Elmondta: Székesfehérvár közgyűlése 2018. november 6-án hozta meg határozatát, melyben megalapította a Trianon Centenáriumi Emlékbizottságot, azzal a céllal, hogy a város méltóan készüljön fel a 2020-as trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára.

- 2010 óta ez a nap a nemzeti összetartozás napja is egyben. Az is célja volt a bizottságnak, hogy keresse meg, tárja fel azt az utat, hogy mi vezetett Trianonhoz. Mi történt 1914-től, ’18-tól ’19-ben, ’20-ban? Mi vezetett a történelmi Magyarország szétdarabolásához? Vizsgálja meg azt a nemzetközi folyamatot, amelynek eredményeként megszületett a párizsi döntés, a trianoni aláírás. Ugyanakkor ne csak a nemzetközi folyamatokat vegye górcső alá, hanem vizsgálja meg azokat az országos történeti eseményeket, amelyek közrejátszottak mindehhez – a mulasztásokat, okokat, elődeink felelősségét. De nagyon fontos volt az is, hogy a nemzetközi és országos mezőn túl vizsgálja meg a lokális helyzetet is, azaz Fejér vármegye és Székesfehérvár történetét. Hogy élte meg a város, a vármegye az 1918-21 közötti időszakot? Mi történt itt, milyen károk érték, hogy élte meg a város a román megszállást? Hogy állt talpra Trianon után? – ezeket a kérdéseket fogalmazták meg, s vizsgálták az emlékbizottság keretein belül az elmúlt években Székesfehérváron. Öt konferencia 30 előadása zajlott le a mostani záró előadássorozat előtt, kötetet adtak ki, érmét bocsátottak ki, kiállítást szerveztek az évforduló apropóján.

A zárókonferencia kapcsán pedig kifejtette: Apponyi Albert nélkül ezt a korszakot sem megérteni, sem tárgyalni nem lehet, éppen ezért került Apponyi halálának 90. évfordulójára a zárókonferencia napja.

Cser-Palkovics András polgármester hangsúlyozta: fontos, hogy ne csak általánosságban beszéljünk Trianonról, hanem mutassuk meg azoknak az éveknek a történéseit Fehérvár vonatkozásában is.

- Mert ha így közelítjük meg, akkor a személyes történetek is könnyebben eljutnak az egyes emberekig, s az már a fiatalok számára is befogadhatóbbá teszi a történelmet.