Az újabb sarc már-már embertelen

A Tác központjában álló Vénusz étterem adott otthont annak a szakmai rendezvénynek, melynek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Szervezete volt a szervezője. Az esemény címe és egyben egyetlen témája a Közös Agrárpolitika változása az elkövetkező időszakban. 

A rendezvény házigazdája, Varga Imre István volt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Szervezetének elnöke elmondta: -A közös agrárpolitika jelenleg a 2023 és 27 közötti időszak meghatározó támogatáspolitikáját jelenti. Ez elsősorban az uniós források felhasználására épül és ezeket már el is fogadták, sőt, fontos szerepet játszott a stratégiai terv kialakításában, melyben a NAK munkatársai is aktívan részt vettek. Figyelembe véve a szektor igényeit elvárásait. Sikerült a szektor igényeit figyelembe véve kialakítani az agrárpolitika részletszabályait, hogy az megfeleljen valamennyi ágazati szereplőnek. A magyar kormány 80 százalékos hazai társfinanszírozással járul hozzá az uniós forrásokhoz és így, együttesen több ezer milliárd forintos forrás hívható le 2023-27 között, ami megteremti az agrárium fejlesztésének alapjait, sőt még a versenyképesség növelésére is lehetőséget ad. 

A szakmai est nem titkolt programja volt azon petíció aláírása, melyen keresztül tiltakozik a szakma, a gazdák közössége az önkormányzatok által kivetni tervezett földadó ellen. Erről a szándékról Varga Imre István azt mondta: -A földadóval kapcsolatos petíciót a MAGOSZ és az NAK közösen indította még tavaly év végén, a gazdálkodói észrevételek alapján. Úgy gondolom, hogy a földadó egy olyan felesleges teher a gazdák számára, ami indokolatlanul megdrágítja a termelést és nem mellesleg átgyűrűzne az élelmiszerárakba. 

Zászlós Tibor a kiemelt vendégek egyike volt a Tácon tartott eseménynek. A NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke úgy fogalmazott: -A nemzeti támogatások Európában az egyik legnagyobbak Magyarországon. Az ehhez kapcsolódó hazai, nemzeti támogatás még ezt növeli is, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az elkövetkezendő időszakban minden gazda nagyon pontosan ismerje a lehetőségeit, hogy azokat jól tudja igazítani a saját gazdaságához. Nem véletlen, hogy ezen a rendezvényen is nagyon sok gazdatársunk itt van, ugyanis pontosan tudják ők is, hogy egy elhibázott egységes kérelem beadása, vagy egy nem megfelelő pontszámgyűjtés az új KAP reform szerint, bizony sok-sok ezer forintba kerülhet és emellett még megvonásokkal is jár. Senkinek nem jó az, ha dolgozik érte, készül, számít rá és aztán elmarad a támogatás egy adminisztratív vagy egy rosszul értelmezett hiba miatt. A kamara nagyon fontosnak tartja, hogy az új KAP reformmal kapcsolatos tájékoztatások meglegyenek, szerte az országban, tájékoztatva az érdeklődő gazdákat, akik odafigyelnek a jövőjükre. Természetesen, ha valaki családi és egyéb oknál fogva nem tud eljönni egy ilyen rendezvényre, nem kell neki szomorkodnia, mert a falugazdászoknál és az ehhez hasonló társrendezvényeken ez még számtalanszor elő fog jönni. Rengeteg ismeretanyag áll rendelkezésre a gazdáknak, hogy abban elmélyülhessenek, és hogy tudják értelmezni, elemezni a saját szempontjukból. Persze ott van mellettük, őket kézen fogva a kamara. Az egyik legfontosabb dolga a gazdatársadalomnak az együttműködés, különösen a gazda érdekvédelmi rendszerek, illetve elismert termelői szervezetek vonatkozásában. Nagyon szoros kötődések vannak, erős az együttműködés, és így lehet érvényesíteni mindazokat az elképzeléseket, amik a gazdatársadalom felől nap mint nap beérkeznek hozzánk. 

A NAK vezető tisztségviselője arról is beszélt, hogy a szakmaközi szervezet feladatának tekinti a bürokratikus háló lebontását, a számtalan jogszabály kiiktatását, amelyek nem szolgálják igazából a gazda életét, hanem csupán az adminisztrációs terheket növelték. Zászlós Tibor hangsúlyozta: -Ezeket a változtatásokat a gazdák nagyon jó szívvel veszik, hiszen az ő dolguk az, hogy minőségi termékeket tegyenek a családok asztalára, a boltok polcaira, nem pedig az, hogy minden ügyes bajos bürokratikus dolgot kelljen, sokszor szinte fölöslegesen megoldani. 

A feszültségteremtő földadóval kapcsolatban azt mondta Zászlós Tibor: -A kamara vezető tisztségviselőjeként, gazdaként, céget vezető igazgatóként, mindenképpen azt mondom ez a megoldás a gazdák megsarcolása. Megadóztatni a földtulajdont azért, mert egy jogszabály úgy fogalmaz, hogy ami nincs központilag közteherrel sújtva, azt valamilyen módon megadóztathatják az önkormányzatok, és ez alá bevonni a földet, az nagyfokú felelőtlenség. Nem hinném, hogy az állami és a brüsszeli támogatásoknak azt a célt kellene szolgálniuk, hogy ezek egy részét a földtulajdonosok helyett az önkormányzatok kapják. Már azt is hallottam, hogy aranykoronánként ezer forint is lehet a mértéke, ami azt jelenti, hogy egy 20 aranykoronás föld után 20 ezer forint lesz az adó. Ez az összeg kiáramlana a magyar agráriumból, márpedig nem hiszem, hogy a költségvetési pénzeknek az agráriumban való betétele azt a célt szolgálja, hogy az a másik oldalon kiáramoljon az önkormányzatok felé. Ezeknek a pénzekkel a hazai önellátást, a hazai integritást tudjuk megőrizni az élelmiszergazdaság és az agrárium vonatkozásában és persze az is fontos, hogy nyomon követhető, egészséges élelmiszert tehessünk szüleink, családjaink, gyermekeink asztalára. 

Előadó volt a KAP roadshow-n Papp Zsolt György is. A vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkár elmondta: -Az agrárium számára a 2022-es év talán legpozitívabb eredménye volt a novemberben elfogadott stratégiai terv, mely magában foglalja az egyes pillért, mely a területi, illetve az állatalapú támogatásokra nyújt lehetőséget, és a kettes pillért, mely a beruházási támogatásokat tartalmazza. Ez nagyságrendileg több mint 5300 milliárd forint támogatást jelent 2027-ig. Az a cél, hogy minden egyes elnyerhető támogatásnak a gazdák legyenek a nyertesei. Itt az idő, 2023 áprilisában kezdődik az egységes kérelem benyújtása, ahol már megváltozott támogatási feltételek mellett lehet majd az egységes kérelmet benyújtani. 

Az államtitkár a beruházási támogatásokról is szót ejtett és persze hangot adott a földadóval kapcsolatban is. A szaktárca politikusának véleménye a következő: -Azt gondolom, hogy a földadó semmiképpen sem szolgálja a gazdatársadalmat. Egy megszerzett vagyonérték után kivetett adóról beszélünk, egy rendkívül nehéz gazdasági év után, amikor olyan aszály sújtotta az agráriumot, amire évtizedek óta nem volt példa. Tovább sarcolni és adókat kivetni rá ebben a jelenlegi helyzetben, sem ideje, sem helye nincs. 

A meghívott előadók közül is kiemelkedett Jakab István. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke azt mondta:-Időben nézve tizenharmadikként fogadták el nemzeti stratégiánkat. A kormány 80 százalékos kiegészítést biztosít ehhez, tehát minden adott, a forrás rendelkezésre áll. Nyilván meg kell ismerni a feltételeket, hogy a legjobb döntéseket hozzák a gazdák, hiszen minden döntés között pénz van a forrás van. Jól végig kell gondolni, hogy azt, amit vállalunk azt tudjuk-e teljesíteni? Nagy kihívások előtt állunk most, hiszen a szomszédban dúló háború nagyon sok tekintetben rombolja a piacot, illetve rendezetlen helyzeteket teremt a határ innenső oldalán is. Ezért nagyon fontos, hogy pontos információk alapján, jó döntéseket hoznak a gazdák, és hogy figyeljünk egymásra. A tanácsadás rendelkezésre áll, falugazdászok, a kamarai vezetői felkészültek, a Nemzeti Agrár Tanácsadási Bizottság működik, így már látjuk, hogy közösen milyen eredményeket tudunk elérni. 

Arra az újságírói kérdésre, hogy egy ilyen találkozó hogyan segít a gazdáknak, azt felelte az MAGOSZ vezetője: -Van néhány éves tapasztalatunk, hogy mire kell odafigyelni. Pontosan értjük, érezzük azt, hogy a gazdáknak mi az, ami nehézséget okoz és erre irányítjuk a figyelmet és minden olyan szempontot elmondunk a gazdáknak, amikre nekik figyelniük kell. Megtudják, hogy hogyan működik a területi monitoring rendszer, amikor már a felhőkből figyelik a gazdák területét, amikor már teljes kontroll alatt vannak. Ismerniük kell, hogy milyen ellenőrzési rendszerek vannak, és hogy milyen feltételeknek kell megfelelni. Most jelennek majd meg a miniszteri rendeletek és amint ez megtörténik, már menet közben készítjük a kamarával közösen azokat a kiadványokat, amelyek segítenek eligazodni közöttük a gazdáknak. 

Jakab István is kérdeztük a földadóról. Határozott válasza a következő volt: -Nemcsak a gazdák, a földtulajdonosok is tiltakoznak ez ellen, ugyanis tulajdonosra, illetve gazdára vetítik ki esetenként egyes önkormányzatok ezeket az adónemeket. Mi azt a meggyőződést valljuk, hogy a gazda számtalan módon adózik. Egy covid után, egy árrobbanás, egy részben összeugrott gabonapiac után, az átállás időszakában, amikor azon küzdünk, hogy hogyan tudunk megfelelni az uniós előírásoknak, egy újabb sarcot a gazdák nyakába tenni, az több mint embertelen.