Kovács Erik : Figyelnünk kell rá, de egyelőre nincs ok a pánikra (videó)

A Klímapolitikai Intézet kutatója előadásának első részében a klímaválság kialakulásának összetett okait elemezte.  Kifejtette, hogy milyen komplex fizikai, kémiai rendszernek az eredménye ez a jelenség. Hangsúlyozta: a klímaváltozás természetes folyamat, ám a történelem korábbi időszakaival ellentétben, a jelenkori éghajlatváltozásért 90 %-ban az ember a felelős. Kifejtette, hogy az ipari korszak kezdete óta, az emberi tevékenység drasztikusan növelte a CO2-koncentrációját, azonban azt is tudni kell, hogy sok üvegházhatású gáz természetesen is megtalálható a légkörben,  amelyek felelősek a Földön tapasztalható egyenletesen meleg hőmérsékletért, ami lehetővé teszi, hogy a bolygón élet alakuljon ki.

A délután egyik legfőbb kérdésére reagálva elmondta, hogy az előjelzések során elemzik a múltat, és kivetítik a jövőre, gyakorlatilag egy tükrözést csinálnak különböző forgatókönyvek alapján. Rámutatott arra is, mint oly sok mindennek, ennek is két oldala van és nem szabad bedőlnünk a média által gerjesztett híreszteléseknek.

– A tudomány mai állása szerint nem kell rettegnünk attól, hogy az élet a Földön rövid időn belül megsemmisül. Az élővilág, beleértve az embereket is alkalmazkodni fog a kialakult helyzethez, ahogy tettük ezt a múltban is, a jövőben is képesek leszünk rá. Mikor a hírekben azt mondják, hogy emelkedik a globális átlaghőmérséklet, az nem azt jelenti, hogy az emberek, állatok és növények ezt nem bírják. A szélsőséges időjárást nem bírják. Szorongásra tehát egyelőre nincs ok, azonban az egyre inkább fellépő szélsőséges időjárási jelenségek csökkentéséhez elengedhetetlen, hogy az országok mérsékeljék a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok – a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a fluorozott szénhidrogének – nagy mennyiségű kibocsátását.

A klímaváltozást firtató kérdéshez hozzátette azt is, hogy vannak olyan növényfajták, mint például a szőlő, ami pedig a Dunántúlon rendkívüli módon élvezi magát az éghajlatnak ezt a szélsőségét, hogy egyre melegebb az idő, illetve csökken a lehulló csapadék mennyisége a nyáron. Nem véletlen, hogy egyre több borfajta kapott nemzetközi elismerést ebből régióból.

A program végén Östör Annamária, a fehérvári MCC képviseletvezetője arra volt kíváncsi a szakembertől, hogy a hazánkkal szomszédos Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus miként hat az éghajlat változásaira. A szakember kiemelte, hogy sajnos egy fegyveres konfliktus – amely akár hónapokig, évekig is elhúzódik – a környezet és a természet egészére kihat. A légkörtől, a talajon, vizeken keresztül a zajszennyezésig.