Doni séta egy eredeti harcárokban (galéria, videó)

A Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely területén lévő harcárkot – Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter támogatásával – szentesi és székesfehérvári műszaki katonák hozták rendbe, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör pedig abban segédkezett, hogy háborús zajokat és fényeket szimuláló rendszer készüljön el. A parkban látható lövészárok a második világháborús Margit-vonal eredeti szakaszának egy 158 méter hosszan feltárt és 2022-re teljesen újjáépített része.

A Margit-vonal elnevezésű állásrendszert a Dunántúlon 220 kilométer hosszúságban építették ki, keleti szektora a Dunától a Velencei-tó térségén át a Balaton északkeleti végéig, nyugati szektora a Balaton délnyugati sarkától a Dráváig húzódott. A pákozdi Mészeg-hegyen kiépített szakasztámpont az első védőövbe tartozott, térségét 1944 decemberének végén érte el a front, de a legsúlyosabb harcok nem ott dúlták fel a megye földjét, hanem inkább a Konrád és a Tavaszi ébredés fedőnevű német ellentámadások főbb helyszínein, valamint a Vértesben.

A történelem minden korszakában alkalmaztak árkokat, de a Nagy Háborúban már nem csak a csatateret jelentették, hanem a benne élő katonák életterévé is váltak. A technikai fejlődés, illetve az állóháborúk megjelenésével – amikor két azonos erejű hadsereg nem tud egymás fölé kerekedni, így fő céllá a védekezés válik –, a harceljárásokat a harcárkok egyre bonyolultabb rendszerének létrehozása jellemezte, mondja el egyebek mellett a látogatóknak Kovács Ágota Johanna, az emlékpark történésze. A második világháború „villám” hadműveletei éppen ezzel a felfogással szakítottak eredményesen, főként a páncélos fegyvernem sikeres alkalmazásával elsősorban német oldalon. De a lövészárok attól még szükséges oltalma, esetenként sírja maradt a katonának – és ha elnézzük az ukrajnai háború képeit, látjuk, hogy annak bizonyul ma is.