A csókakői katolikus templom óráját avatták Szent Donát napján

Maga a templom, vagyis a csókakői katolikus közösség központja még 1863-ban épült, de a korabeli ábrázolások szerint már akkor is úgy alakították ki a harangokat rejtő torony falának külső részeit, hogy a burkolatba kör alakú mélyedést, annak közepébe pedig egy, a korabeli technológiának megfelelő szerelő szekrényt rejtettek. Az ok egyszerű, hogyha egyszer lesz rá mód és lehetőség, akkor ne csak a harangok ismétlődő zúgása, hanem egy óraszerkezet is jelezze a lakosok számára az idő múlását.  

De nem sikerült mert bár 1866-ban elkezdett a község pénzt gyűjteni az órára és már meg is volt a szükséges forrás fele, amikor kitört az porosz-osztrák háború, és a püspök döntésének megfelelően az összegyűjtött summát el kellett küldeni a hadirokkantak és a hadiárvák megsegítésére. Fontosabb volt a háború áldozatainak támogatása, mint az óra, ezért az egyházközség pénztára úgy ürült ki, hogy nem került óraszerkezet a templom tetejére. 

Utána a kolera, majd pestis járvány sújtotta a lakosságot, és az utána következő, szőlőültetvényeket tizedelő filoxéra tovább nehezítette az életet, ezért a település lakosai, illetve vezetői nem vállalhattak fel ilyen jellegű luxuskiadást. 

Aztán 1913-ban az akkori képviselők leporolták az órabeépítés ötleteit. Erről Fűrész György beszélt. Csókakő polgármestere elmondta: -Akkoriban el is kezdtek gyűjteni és először jól is ment, sokan adakoztak, de aztán kitört a háború, amire akkor még azt mondták, hogy olyan rövid lesz, hogy mire lehullanak az őszi falevelek, addigra itthon lesz mindenki. De sajnos nem így történt, mert a falevelek lehullottak, de temérdek magyar katona is. Sok lett megint a sérült és a hadiárva és az egyház megint karitatív célokra fordította a befolyt összeget. 

Aztán jött Trianon és egészen a második világháború végéig fel sem merült a kérdés, de akkor viszont nagyon. Már szinte a hadak vége volt, de 1945-ben egy foszfor gránát betalált a templomba, megsemmisítve az épület jelentős részét. Amikor kiégett a templom, elégett az öregharang tartószerkezete is, emiatt nagy robajjal lezúdult a hatalmas öntvény, utolsót kondulva a faluban, mivel utána eltűnt. Mivel nem volt sem templom, sem harang, az óra kérdése háttérbe szorult, de mint azt a polgármester elmondta, nem teljesen. 

-A nép, érezvén, hogy a szovjet idők nem fogják támogatni a templom újjáépítését, gyorsan összefogott, és még a kommunista hatalom megszilárdulása előtt helyreállította az épületet. Előbb, mint a saját házaikat. És persze akkor is szerettek volna bele órát, de annyira kiürült a kassza, úgy a községi, mint az egyházközségi és a családi, hogy esély sem volt órára, de még egy mutatók nélküli óralapra sem, pedig voltak ilyen tervek is. Aztán jött a Kádár rendszer, amikor örülni kellett annak is, hogy nem zárták be a templomot. 

Aztán eljött az új kor és a rendszerváltás utáni években újra előtérbe került az óra. Fűrész György családi részleteket is elárult az ügy kapcsán. 

Édesapám, Fűrész György nagyon szerette az órákat, sőt eredetileg órásmester akart lenni. Mikor az önkormányzat területéből kivonult, tagja lett az egyházközségi tanácsnak. Rögtön az óra volt az első javaslata és ki is tartott mellette, de ennek ellenére is végtelen történetnek tűnt a megvalósítás. A fejlődés állandó volt, így közben felújítottuk az orgonát, a külső homlokzatot, amit belső terek renoválása és villanyvezetékek, majd a tetőszerkezet cseréje követett és még sorolhatnánk, de az órára sosem került forrás. Aztán jött Sörédi Pál, korábbi polgármester, a Várbarátok Társaságának elnöke és ő lett az új egyházközségi vezető. Akkor újrakezdődött a gyűjtés, melyet végre siker koronázott. Sörédi és édesapám egyeztetett Gerendai Sándorral, az akkori plébánossal, illetve Rancz Lajossal az órát készítő cég vezetőjével és meglett végre az óra, amit felszenteltek 2008 augusztusában, a Szent Donát napi búcsúmisén. 

Akkoriban egy központi agy és egy óralap került, két mutatóval egyetemben a helyére és így már látható volt az idő és minden fertálykor kongott a harang, ám a másik három oldalon azt jelezte az üres, kör alakú vakolatdísz a munkának nincs még vége.  

Így történt, hogy 2015-ben az egyházközség újra elkezdte gyűjteni a pénzt, hogy a másik három oldalra is kerüljön számlap, de akkor meg kitört a szíriai háború és a szír keresztényeket kellett segíteni. 

Most hétvégén ismét a település és a templom védőszentjének ünnepe volt és ismét avathattak órát Csókakő polgárai. Az eseményen, ahol Fűrész György polgármester és Törő Gábor országgyűlési képviselő is jelen volt, megtudtuk a település vezetőjétől: -Tavaly októberben újra felvetette az óra kérdését édesapám, majd megindult egy új közadakozás, amit én fogtam össze, de egyeztettünk Mórocz Tamás plébánossal is. 

Idén év elején nyílt meg a lehetőség, hogy hozzá lehessen járulni a négy számlapos óra kialakításához. Megkerestük Rancz Lajost, az első órát készítő mestert. A 65 magán és jogi személy adakozásának köszönhetően kétmillió forint jött be és ezt megtoldotta az önkormányzat 200 ezerrel, melyből a szerelést végző alpinisták munkadíját finanszíroztuk. 

Ennyi idő, fáradság és közösségi összefogás kellett ahhoz, hogy az ősök régi vágya megvalósulhasson, vagyis, hogy mind a négy világtáj felé mutassa a toronyóra az időt.