Az ügyek mögött sorsok húzódnak - 90 évig él a körözés az eltűntekkel szemben

Földes Tamás rendőr főtörzszászlóssal, a Székesfehérvári Rendőrkapitányság, Bűnmegelőzési Alosztályának megbízott alosztályvezetőjének segítségével betekintést nyerhetünk, hogyan is zajlik egy keresési folyamat, és milyen személyes történetek lapulnak meg egy-egy ilyen eset hátterében.

Laikusként felmerült bennem a kérdés, vajon az eltűnések tekintetében beszélhetünk-e jellemző korcsoportról. – Erre kimondott statisztikát nem vezetünk. Viszont, ha azokat az eljárásokat nézzük, amiket mi folytatunk le, akkor kimondható, hogy az eltűnteknek körülbelül 80-85 százaléka fiatal. Ez abból adódik, hogy rengeteg a gyermekotthonos eltűnt, aki igazából javarészt nem eltűnt, hanem engedély nélkül van távol – mondta Földes Tamás a korcsoportokra vonatkozóan. Mint mondta a gyermekotthonos esetek során az eljárások általában néhány napig tartanak, míg a gyerekek kivonják magukat a felügyelet alól.

A rendőr főtörzszászlós tapasztalatai szerint a felnőttek esetében már egészen már a helyzet, és más az eltűnés kiváltó oka is. – Jellemző, hogy családi konfliktus miatt tűnnek el, ahol valamelyik fél megpróbál kilépni a kapcsolatól és ezt a módot választja. Van néhány olyan eset is, amikor öngyilkosság miatt tűnik el valaki, ilyenkor sajnos általában már csak holttestet találunk – fogalmazott Földes Tamás.

A közhiedelem szerint a rendőrség az eltűnés bejelentését követően 72 óra múlva kezdi meg a keresést. A szakember azonban mindenkit megnyugtat, ezt tévhit. – A keresés azonnal elindul. Vannak jogszabályi előírások, ami szerint a kiskorúak esetében azonnal ki kell adni a körözést. Ugyanakkor az elsődleges intézkedések minden eltűnéssel kapcsolatban azonnal elindulnak. Ilyen például, hogy a lakcímet és a lehetséges tartózkodási helyeket leellenőrizzük, felvesszük a kapcsolatot az egészségügyi szolgáltatóval, hogy esetleg nem szállították-e be valamelyik intézménybe – sorolta a lépéseket a rendőr főtörzszászlós.

A keresés egy rendkívül összetett és sokrétű feladat. Földes Tamás elmondása szerint az egyik legfontosabb lépés, hogy kiadják a körözést, amire azért van szükség, mert amint a központi rendszerbe bekerül, az egész országban látható,és bárhol igazoltatják, az adott rendőrök azonnak megkapják az értesítést, hogy egy eltűnt személyről van szó. – Sőt, a nemzetközi körözési rendszerben is megjelennek a más állam hatóságai, így a magyar hatóságok által kezdeményezett körözések is – emelte ki Földes Tamás. Amennyiben az eltűntnek van telefonja, lekérik a cellainformációt és a híváslistát, és elindítanak egy adatgyűjtést. – Nekünk mindig az a releváns adat, hogy ki találkozott vele utoljára, mert ő tud a legtöbb információval szolgálni. A lakcím ellenőrzésénél már olyan lépéseket is tesznek a rendőrök, amelyekkel előre dolgoznak arra az esetre, ha az eltűnt nem kerülne elő rövid időn belül. – Mi hosszú távban gondolkodunk. Az eltűnési eljárás során foglalunk le bizonyos tárgyakat, amelyek DNS azonosításra alkalmasak lehetnek, hogy ha esetleg találnánk egy ismeretlen holttestet, akkor össze tudjuk vetni – fogalmazott a szakember.

Az eltűnt személyek körözése 90 évig él. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a rendőrök 90 esztendőn keresztül folyamatosan keresik az adott személyt. – Ha nem jutunk előbb eredményre, akkor körülbelül az első egy-másfél év az, amikor rengeteg munkát és energiát fektetünk egy-egy ügybe. Azt követően nagyjából fél évente elővesszük ezeket az eljárásokat, ismét átgondoljuk, ismét küldünk megkereséseket. Egyre több segítséget kapunk a technika által, fénykép segítségével összevetést tudunk készíteni arról, hogy esetleg más néven csináltatott-e igazolványt – részletezte a keresés folyamatát Földes Tamás.

Ebben az évben összesen 23 eltűnési ügyben járt el úgy a Székesfehérvári Rendőrkapitányság, hogy nem adtak ki körözést, tehát az elsődleges lépések eredményhez vezettek, 58 ügyben pedig el is indították az eljárást. A városi kapitányság eredményességét jól mutatja, hogy a tavalyi évben elindított 291 eltűnési eljárásból 289-et megoldottak, jelenleg két olyan személy van, akit még keresnek közülük.

Cikkünk eddigi részében leginkább a tényekkel foglalkoztunk, ugyanakkor a legtöbb eltűnés hátterében valamilyen személyes történet húzódik meg. Földes Tamás több évtizede tapasztalja ezeket a történeteket. Közülük az egyiket így idézte fel: – Volt egy kislány, aki eltűnt. Feltérképeztük, hogy felvette a kapcsolatot a 12 éve nem látott édesanyjával, aki a születését követően lemondott róla és így intézetbe került. Egészen a határig le tudtuk követni, hogy mikor, hol járt. Ott kicsit elvesztettük a nyomot, aztán nemzetközi segítséggel sikerült beazonosítani Németországban. Először még egy jobb életet mutattak neki, naponta kapott pénzt, hogy vásároljon magának, aztán közölték vele, hogy ezért a pénzért meg is kellene dolgozni. Amikor a hatóság látókörébe került, akkor a kislány állt az utca egyik, az anyuka pedig a másik oldalán és keresték a pénzt. Nagyon sokat dolgoztunk ezen az ügyön, de sikerült visszahoznunk a gyermeket.

Szerencsére nem minden eset ennyire szélsőséges és megrázó kimenetelű akkor sem, amikor gyermekekkel történik. – Egy Fehérváron eltűnt lányról érkezett bejelentés az esti órákban. Reggelre elindultunk abba az irányba, hogy hova jár iskolába, próbáltuk feltérképezni a baráti körét. Abba az iskolába járt, ahova az én lányom is, ezért a körözésről szóló linket elküldtem neki, hogy ismeri-e. A lányom annyit írt vissza, hogy nem ismeri, de itt ül mellettem a buszon. Szóval ő így lett meg – mesélt egy sokkal egyszerűbb ügyről a rendőr főtörzszászlós.

Földes Tamás tapasztalatai szerint ritkán, de előfordul, hogy demencia az eltűnés oka, sokkal gyakoribb azonban, hogy valamilyen családi, vagy szerelmi probléma áll a dolgok hátterében.