Ünnepség

2022.05.22. 18:30

Bolgár ivókút-avatás Csókakőn

A bolgár felmenőkkel rendelkező család sarja, aki könyvvizsgálóként Csókakőn talált otthonra, akkor jött rá, mennyit érnek a kárpótlási jegyei, amikor kiderült, meg kell menteni a falu több hektáron elterülő ős-tölgyesét.

Borsányi Bea

Forrás: Palocsai Jenő / Fejér Megyei Hírlap

Forrás: Palocsai Jenő / Fejér Megyei Hírlap

1990-ben, mint termelőszövetkezeti területet bocsátották privatizációra Csókakő több százéves tölgyesét, amelyre fakitermelők azonnal szemet vetettek. Ha sikerül megszerezniük a területet, minden bizonnyal kiirtották volna a fákat. Szerencsére az akkor már a faluban élő Dorita Bocskov - akinek a háború előtt Sárszentmihályon gazdálkodó édesapja után voltak kárpótlási jegyei - rájött, hogy a számára könyvelőként értéktelen jegyekkel megmentheti az erdőt a pusztulástól. Idősebb lévén ő már nyilvánvalóan nem szeretett volna földművelésbe fogni, ezért a kárpótlási jegyekkel megvásárolt egy 12 hektáros erdőterületet. Az erdő megmenekült és mivel a jegyek mentették meg, ezért Dorita édesapja, Jordan Bocskova után Jordán Parkerdőnek nevezték el. 

- Dorita évekkel korábban elhunyt, de nem régen szintén Jordan névre keresztelt unokaöccse azzal az ötlettel keresett meg, hogy Dorita és a nagypapa emlékére állítsunk ivókutat. Bulgáriában hagyománya van annak, hogy egy hely, esemény, vagy személy tiszteletére ilyet emelnek. A Jordán Parkerdő, mint helyszín nem csak az elnevezés miatt jött szóba, de azért is, mert maga Dorita is sokat járt ide, szívesen olvasgatott a tölgyfák árnyékában, de törzshelye volt a futballmeccseken is – mesélte Fűrész György, polgármester. 

Az ivókutat Oravecki Attila helyettes plébános szentelte fel
Forrás: Palocsai Jenő / Fejér Megyei Hírlap

Az avatáson részt vett a Bolgár Köztársaság magyarországi nagykövete is, aki elsőként mosta meg kezét és homlokát a kút leleplezését követően. Ünnepi beszédében elmondta, az ivókutak Bulgáriában szakrális helyeknek számítanak. A kő és a víz házasságában a kő az örökkévalóságot, a víz az életet szimbolizálja. 

- Én már a negyedik Bocskov-generáció vagyok Magyarországon. A dédapám a 20. század elején bolgárkertész inasként került ide, később aztán saját földeket vásárolt és Székesfehérvár, Sárszentmihály környékén gazdálkodott. Anyai dédapám is Bulgáriából települt Magyarországra fiával, aki később egy magyar nőt vett feleségül. Így az én szüleim már itt születtek. A család azonban mind a mai napig őrzi a bolgár gyökereit, tartja az ünnepeket és a hagyományokat is – mondta kérdésünkre Jordan Bocskov.

A bolgárkertész egyébként egy magyar nyelvben elterjedt fogalom, amely speciális kisüzemi módszerekkel, melegágyi hajtatással és árasztó öntözéssel zöldséget termelő kertészt jelöl. A bolgárok a törököktől lesték el az öntözés tudományát és ezt hozták Magyarországra a 19. század második felében. Módszereik és egyes eszközeik újdonságnak számítottak abban az időben, ezért az első világháború végéig a zöldségtermesztésben monopolhelyzetet élveztek.

Aki felkeresi a Jordán Parkban az ivókutat, többet is megtudhat a bolgárkertészekről, valamint a Bocskov család és a kút történetéről, ha leolvassa a kút oldalán található QR-kódot. 

A szombat délelőttöt budapesti bolgár néptáncosok és a helyi Barkócaberkenye Néptánccsoport rövid műsora zárta.

Bolgár-magyar közös tánc
Forrás: Palocsai Jenő / Fejér Megyei Hírlap
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában