Nem segítenek az új lakóknak Pázmándon

Jó példa volt erre a legutóbbi, kedd esti testületi ülés, ahol volt minden: látványos ásítozás, kivezettetési fenyegetés, káromkodás, mászkálás ülés közben és magukat – nem véletlenül – türtőztetni már nem tudó lakosok.

A keddi testületi ülésen őslakosok és újonnan betelepülők is ültek a sorok között, akik közül valaki – megelégelve, hogy a képviselők pitiáner módon elmeszelték egy új család lakhatási és bejelentkezési igényeit –, annyit mondott: „Azzal foglalkozzanak, amire megválasztották önöket! Vegyék már komolyan!” De kezdjük az elején. Adottak az új lakók, akik Pest megye agglomerációjából költöztek Pázmánd egyik belterületi ingatlanára. Az utcának még neve sem volt, így a lakcím és vállalkozásszékhely bejelentése is váratott magára, de nem aggódtak, tudták, mibe vágták a fejszéjüket: ugyanezt végigvitték már előző otthonukban is. Na, most már van miért aggódniuk… A polgármester és az új lakó is jelezte: az ingatlannál lévő sétányt el kell nevezni, ez törvényi kötelezettség, nem politikai vita tárgya.

Ekkor következett Stitz Attila képviselői színjátéka – ásítással és azzal, hogy „kicsit unalmas”. Az új lakó ekkor felállt és elmondta, hogy vettek egy belterületi ingatlant, ahol állandó lakhatást létesítettek. Eladták az előzőt, ahonnan 15 napon belül át kellett volna jelentkezniük. Utcanév hiányában azonban ez nem lehetséges – vagyis jogilag jelenleg nem laknak sehol. Februárban mentek be kérelmükkel először az önkormányzathoz, akkor azt kérték, jöjjenek vissza választások után. Megtették. Hiába, megtudták, a testület nem fogadta el a kérelmüket. – Momentán „hajléktalanok” vagyunk, a vállalkozásomnak nincs székhelye, Pest megyében már nem, Fejér megyében még nem adózhatok. Ennek büntetőjogi következménye lehet, hiszen egyik helyen sem fizethetek iparűzési adót. Jó lenne, ha félretennék a személyes érdekeiket, mert itt emberéletekről van szó – fogalmazott a lakó, hozzátéve, hogy rajtuk kívül még vannak ketten ezen a hegyen ugyanebben a cipőben. Nincs lakcímük, nem tudnak a szolgáltatóknál ügyet intézni – sorolta a további gondokat. Rávilágított, bármeddig elmennek, hogy megoldást találjanak. Csak egy aláírás az egész – tette hozzá, ahogy azt is: a következő lépés a kormányhivatali bejelentés lesz. Pedig 21 nap alatt le lehet zongorázni egy ilyen ügyet, vázolta az új lakó.

Kutai Tibor képviselő próbálta menteni a kifarolási kísérletük okát. Mondandójában szerepelt valamiféle munkaterv, amely mentén dolgoznak, javaslat, hogy kezeljék ezt a kérdést több más hasonló kérdéssel együtt és hogy legyen erre egy ütemterv és vonják be a Vadexet, nehogy az meg úgy döntsön, hogy az ottani tulajdonát képező ingatlanát elkerítse. Hogy ennek mi köze egy belterületi sétány elnevezéséhez, nem derült ki, mindenesetre ezekről beszélt. A jegyző itt már szinte fogta a fejét: „Végképp nem tudom felfogni ép ésszel, miért nem lehet elnevezni a sétányt”.

Virányiné Reichenbach Mónika polgármester többször is megkísérelte szavazásra bocsátani a kérdést – Szent Vendel sétány volt a napirendi javaslatban, de mindenki hozzátette: mindegy nekik mi, csak legyen neve. De nem jutottak dűlőre, a javaslatot nem fogadták el. Jöhet a bejelentés a kormányhivatal felé, amelynek úgy tűnik, mostanában sok a dolga Pázmánddal. Legutóbb ugyanezt a testületet büntette meg azzal, hogy nem utalta az áprilisi normatív támogatást, mert nem képesek költségvetést alkotni.