Biblia: Vizsoly, versek, vizualitás - Beszélgetős, kiállítással egybekötött találkozót indítottak Csabdin

Hármas fonál címmel indított beszélgetős, kiállítással egybekötött szombati találkozókat Szabó Z. Levente exmissziós lelkész. A kis helyi református gyülekezet élére Balog Zoltán püspök nevezte ki az ismert és újságírói életművel bíró Szabó Z. Leventét, aki érett fővel jár a református teológiára. Erős elhivatottsága mostanság vezérelte e döntésére, Csabdin pedig bedobták a mély vízbe, ahogy mondani szokták, végzi a papi teendőket. Felesége a szintén közismert író-újságíró Mörk Leonóra – az irodalmi és humán beállítottság a gyülekezet közösségkovácsoló tevékenységében is megnyilvánul náluk. A Hármas fonál cím mögött olyan találkozók megszervezése húzódik, amelyben író-alkotó házaspárokat hívnak meg Csabdira, valamint kis tárlatot rendeznek be az otthonos gyülekezeti teremben. (A községben élő Elek Ágnes reform-ékszerkészítő munkáiból nyújtott ízelítőt ez alkalommal, róla már írtunk a Fejér Megyei Hírlapban.)

Petrőczi Éva költő és Szabó András irodalomtörténész volt ezúttal a házaspár, verseik és az elhangzó idézetek a hittel, a vizsolyi Bibliával kapcsolatban szóltak. A reformátusok több mint száz éve március első hétvégéjén tartják a bibliavasárnapot, a szent könyv kiapadhatatlan forrása keresztényeknek, kultúrhistorikusoknak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Gönc prédikátora, Károli (Károlyi) Gáspár volt az első és páratlan erejű, nyelvi minőségű magyar fordítója a Szentírásnak. A szomszédos Vizsolyban sikerült felállítani a nyomdát, s a diákok vitték ide-oda gyalog az egymástól másfél tized kilométerre fekvő községekbe a kézzel írt lapokat. Az egyik ilyen futkosó diák volt a későbbi zsoltárfordító Szenci Molnár Albert! A 700 példányban megjelent vizsolyi Bibliából a világban még ötven eredeti darab fellelhető ama 1590. éviből, olykor aukciókon bukkan elő némelyikük, hungarikum. A Biblia szövegét bár „modernizálták”, újabb magyar nyelvű fordítások jelentek meg, az első Károli örök érték marad.