A család tudja, jó helyre kerültek Merán Fülöp személyes tárgyai

„Ifjabb Meran Fülöp 1926. december 12-én született Csákberényben, a Meran grófi család negyedik gyermekeként. Egész életét meghatározó élmény számára a Vértes déli oldalán töltött fiatalkori évek. Itt vált belőle szenvedélyes vadász, a természet és a vértesi táj olthatatlan szerelmese, egyben a 20. század történelmének éles szemű és hiteles krónikása”, írta tavaly nekrológjában az Országos Magyar Vadászkamara. 

A község utolsó urai a háború alatt hagyták el Csákberényt. Ifjabb Merán Fülöp és bátyja azonban 1945-ben hazatért. Ám a frissen hatalomra került kommunisták folyamatosan zaklatták őket, így 1948-ban végleg elhagyták az országot. A nehéz szívvel hátrahagyott, imádott szülőföld után Fülöp rövidesen Grazban telepedett le. Magyarországra legközelebb 1971-ben, osztrák válogatott koronglövő bajnokként jöhetett először, Csákberénybe pedig csak 43 év után, 1991-ben látogatott el. Soha nem nősült meg. 

Egész életében ízig-vérig vadászember volt, ő alapította az eggenbergi vadászati múzeumot is, amelynek 40 évig volt az igazgatója. Számtalan vadászati témájú könyvet is írt, melyek komoly sikert arattak, de magyarul csak a rendszerváltást követően és csak hét kötet jelent meg. Életének utolsó időszakában kifejezetten jó kapcsolatot ápolt a csákberényi polgármesterrel, Vécsei Lászlóval, akit végrendeletében unokaöccse mellett hagyatékának gondozójává jelölt ki. 

– Philip Merannal a gróf halála után beszéltem. Ekkor jelezte, hogy a család néhány személyes tárgyon kívül nem tart igényt semmire a hagyatékából. Egyfelől nem tudnák hol tárolni a rengeteg trófeát, másfelől tudják, hogy Csákberényben jó helyre kerül a hagyaték, és Merán Fülöp emlékét is méltó módon ápoljuk – mondta a polgármester. A Covid miatt többször is el kellett halasztani az utazást, ám végül a múlt héten sikerült leltárba venni mindent a gróf lakásában és hazaszállítani a hagyaték nagy részét – könyveket, iratokat, vadász felszerelést és ruházatot, bútorokat, festményeket. Ezek mellett 372 őz, 32 zerge, 22 érmes gím agancs, 36 muflon szarv és 65 vaddisznóagyar került az autóba, valamint 137 serleg, amelyeket koronglövőként nyert. Megvannak a vadászatokról írt precíz naplói is, ezeket a gróf hazai vadászkísérője, Szőke Attila dolgozza majd fel. 

A hagyaték értékes részét képezi még néhány Lamberg Ferenc – annak a móri Lamberg Ferenc Fülöpnek a legidősebb fia, akit 1848-ban a feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felkoncolt – festmény, amelyek túlélték a háború pusztítását, és amelyekről a hajdani csákberényi birtok nagyvadjai tekintenek ránk. – Van még egy festmény Batthyány Lajos miniszterelnökről, amit a gróf a szobája falán őrzött, és amit halála után Philip Meran a Batthyány leszármazottaknak adott. A kép generációról generációra öröklődött, és a Lambergektől azután jutott a Meránok tulajdonába, hogy ifjabb Merán Fülöp nagyapja beházasodott a családba. Ha sikerül, ezt a képet is Csákberényben őrizhetjük majd – mondta Vécsei. A hagyatékból április végén terveznek kiállítást, ahol Merán Fülöpöt mint írót, vadászt és sportlövőt mutatják be a csákberényi vadászati múzeumban.