Több mint hatvan év után új rabbija van Fehérvárnak: a polgármester bemutatta

- Tudjuk, milyen gaztettek történtek a második világháborúban a zsidó közösségekkel, melyek sajnos érintették a székesfehérvári zsidó közösséget is . Mintegy 1850 fehérvári zsidót hurcoltak el, akik közül nagyon kevesen térhettek haza. Közöttük volt egyébként itt korábban szolgálatot teljesítő, hitéletet irányító rabbi is. Azt is tudjuk a történelemből, hogy a gazságok nem értek véget a második világháborúval, hiszen aztán az ötvenes években az akkor született döntések sajnos a zsinagógát is érintették, és érintették az addig itt dolgozó utolsó rabbit is.

Mint Cser-Palkovics hangsúlyozta: 1956 óta nem dolgozik rabbi a fehérvári zsidó közösségben, úgyhogy valóban élő tagja is tudjon lenni ennek a közösségnek. - Ezt szerettük volna mi történelmi adósságként pótolni. Ami történt, azt nem tudjuk meg nem történtté tenni, de van felelősségünk abban, hogyan tud növekedni lelkiekben és szellemi értelemben is egy közösség. Mert erős közösségek nélkül a város egésze sem elképzelhető! S annak külön örülök, hogy István az a személy, aki ezt a szolgálatot, munkát, hitélet-szervezői tevékenységet itt végzi. Megállapítható róla ugyanis, hogy igazán pozitív gondolkodású ember, aki azt keresi, hogyan tudunk előre lepni, közösséget szervezni – mondta a polgármester, hangsúlyozva mégis, hogy ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondok, kihívások. - De nem mindegy, milyen attitűddel állunk neki ezeknek! Lehet mindig keseregni, de megoldásokat találni és az embereket megszólítani is – tette hozzá Cser-Palkovics, aki a rabbi saját korábbi szavaival köszöntötte a városban Darvas Istvánt: „ha inkább önfejlesztésre fordítjuk azt az időt, amit az igazságtalanságon való morfondírozással töltünk, akkor sokkal többet használunk a világnak!”.

Majd pedig hangsúlyozta: a fehérvári zsidó közösség a továbbiakban is számíthat Székesfehérvár önkormányzatának támogatására, hozzátéve hogy ez a támogatás semmi mást nem jelent, mint a működéshez szükséges keretrendszerben való támogatást – „ami nem a közösség hitéletébe való beleszólást jelenti”.

- De, reméljük és bízunk benne, hogy közös erővel sikerül elérni, hogy ez egy növekedő közösség legyen, nem csak szellemi értelemben, de lelki és hitéleti szempontból egyaránt – mutatott rá a város vezetője.

Darvas István megköszönte a támogatást, majd pedig hozzáfűzte: ő maga „gyárilag optimistának” gondolja magát, ami azt jelenti: bármilyen kihívás előtt állva legalább 50 százalék esélyt ad a sikerre. - Itt Székesfehérváron, számomra kihívást jelent az, hogy ezt a pici közösséget próbáljuk növelni, másrészt, ameddig csak lehetséges, egy másik feladatot is töltsünk be. Ugyanis nekem az a tapasztalatom, nemcsak Székesfehérváron, hogy időnként a zsidó közösség is kicsit elzárkózik attól, hogy a nem zsidó szomszédoknak, barátoknak, egyéb jószándékú embereknek megfelelő információkat adjanak a zsidó életről, közösségük működéséről. Elsődleges feladatunk tehát ténylegesen az lesz, hogy a zsidó hitéletet erősítsük, még stabilabb lábakra helyezzük. De legalább ennyire fontos, hogy híd szerepet töltsünk be Székesfehérváron belül a zsidó és nem zsidó közösségek tagjai között. Akárhol is működtem eddig ugyanis, mindig felbukkantak olyan érdeklődő keresztény emberek, akik kíváncsiak voltak arra például, hogy néz ki egy zsidó istentisztelet, mi történik ott valójában. 

A magyarországi neológ zsinagógák nyitottak és a székesfehérvári imaház is minden értelemben nyitott! Van a tórában egy olyan mondat, ami elég sok zsinagógában a homlokzaton olvasható: „Készítsetek számomra szentélyt, hogy köztük lakozzam”. Az összes egyistenhívő hely, templom, zsinagóga, mind ilyen pici szentély . E szentélyeknek, templomoknak az a funkciója továbbá, hogy ismeretet, békességet, feltöltődést adjanak és az imádkozás lehetőségét kínálják - mondta a rabbi. Majd pedig reményét fejezte ki, hogy a székesfehérvári zsidó hitközség erősödni fog, amely szellemi értelemben az egész várost erősíti majd. A Hírlap kérdésére pedig elmondta: 2000 óta minden évben jár Székesfehérvárra. - Egy rabbi jó esetben egy közösségen belül annak a szellemi arculatát tudja befolyásolni, ugyanis az információhiány nem csak a nem zsidókat jellemzi a zsidósággal kapcsolatban, hiszen a zsidó közösségek is egyfajta információéhségben szenvednek. A rabbi feladata tehát, hogy tanítson, irányítsa a hitéletet. Úgy látom, hogy itt az emberekben van érdeklődés a saját hagyományaik iránt, részint tehát imádkozunk, részint pedig igyekszünk akár zoomon, akár személyesen lehetőséget biztosítani a tanulásra, nekem pedig a tanításra – s ezen alkalmak által arra, hogy magam is tanuljak belőlük.

A rabbi az első időszakban kéthetente hétvégén jár Székesfehérvárra, továbbá ünnepekre, különleges alkalmakra érkezik majd.