Frissen Fejérből

2022.01.20. 07:30

Elűzetés a háború végakkordjaként - A mányi kitelepített németekre emélkeztek

A magyarországi németek több hullámban települtek be Mária Terézia királynő idején, kétszázötven év alatt e föld lett a hazájuk. A vesztes háború után kollektív bűnösként telepítették ki nagy részüket.

Zsohár Melinda

A Hársfadombi Német Nemzetiségi és Nyelvoktató Általános Iskola tanulói is koszorúztak a mányi katolikus temetőben

Forrás: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

A Magyar Országgyűlés január 19-ét nyilvánította a németek kitelepítésének szomorú emléknapjává, 1946-ban e napon döntött az ideiglenes kormány a szovjetek s a győztes nagyhatalmak nyomására ezen intézkedésről. Mány akkori 1500 lakosából 600-an szerepeltek a névsorban, majd végül 370-en indultak útnak szekereken, személyenként 50 kilogrammos csomaggal Németország felé. Sok visszaemlékezés tanúsítja, az Ungarndeutschok, a magyarországi németek a magyar Himnuszt énekelték sírva távozásukkor. A két és fél évszázad alatt itt leltek hazára. Ahol németek éltek, egységesen sváboknak nevezték a különböző tartományokból az 1700-as évektől érkezőket. Mintegy félmillióan távoztak 1946–48 között, megfosztották őket magyar állampolgárságuktól is.

 

A mányi Hársfadombi Német Nemzetiségi és Nyelvoktató Általános Iskola tanulói a katolikus temetőben felállított emlékműnél koszorúztak szerdán Szabó Julianna iskolaigazgató és tanáraik közreműködésével. Bernvallnerné Sárközi Judit némettanárnő a búcsúról írt német nyelvű verset olvasta fel, Tessely Zoltán ország­gyűlési képviselő és Ugron Zoltán polgármester közösen hallgatták végig Fuchs János, a mányi német nemzetiségi önkormányzat elnökének szívhez szóló megemlékezését. A német felmenőkkel bíró mányi férfi időutazásra hívta a gyerekeket, családtagjai mesélték el a történteket. Az ő családjuk végül itt maradt, sokáig félelemben élve. Az elűzöttek marhavagonokban utaztak két héten át, hála Istennek és egymás támogatásának, senki nem halt meg útközben. Egy gyermek, Fuchs Józsika született meg már ott, egy német kórházban.

 

A porig bombázott, lelkiismeretfurdalástól gyötört vesztes németországbeliek nem fogadták szívesen a szegény „rokonokat”, ám a munkáskezekre szükség volt. Az első kitelepített 1956-ban tért haza, szaporodtak a kölcsönös látogatások, 1986-tól hivatalosan is. Az első generációsok mindig siratták az elveszített hazát, a következő nemzedékek azonban jólétben éltek Nyugat-Németországban. Az itthon maradottaknak nehezebb küzdelem jutott a diktatúrában. A győztesek és vesztesek hatalmi játékának szomorú fejezete volt ez is a magyar történelemben, miként Trianon, vagy a határon túli magyarok hányattatásai azóta is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában