53. rész

2021.12.18. 11:30

Az én kedves kis falum - Soponya

A település a Sárvíz mentén, a Nyugat-Mezőföld keleti, Fejér megye délnyugati részén helyezkedik el. A folyónak az ókorban és a középkorban sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott. A terület a honfoglalás óta magyarlakta vidék.

V. Varga József

Soponya története jelentősen összefonódik Nagyláng históriájával és a Zichy-kastéllyal

Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Soponya története jelentősen összefonódik Nagyláng históriájával és a Zichy-kastéllyal

Forrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

Első írásos említése az újabb kutatások tükrében III. Béla idejéből származik: 1192-ben a mai Abától indulva a határjárás – az irat szerint – „a három Sár folyót délnyugat felé átszelve Soponya falu alá ért, s csak ezután északnyugat felé fordulva jutott a Sárvíz szigetére”. Amint a helyi kutatók mondják: ez Sziget-Soponya, őseik szálláshelye. A települést egy 1224-ben kelt oklevél Suppona néven említi. 

 

A környéken a Sárrétre jellemző, vizes, mocsaras élőhelyek, illetve az erre jellemző flóra és fauna a meghatározó. A község határában megbújva található a mocsárrét védett sótűrő növénye, a bagolyfű számos telepe. A növény hazánkban csak néhány helyen lelhető fel, tömegesen elsősorban a tengerek menti sekély vizű sós mocsarak szegélyében fordul elő. 

 

A falu nem tagja borvidéknek, de a szőlőtermesztésre utaló első írásos emlék egy, a 14. századból való adománylevél a bizonyítéka annak, hogy itt évszázadok óta szőlőtermesztés folyt. A szőlőhegyre régen a földpincék voltak a jellemzők, amelyeket kiégettek a férgek ellen és azért, hogy az anyaguk, a sárga föld megszilárduljon. A település szőlő- és borkultúrával kapcsolatos programja az önszerveződő Soponyai Helyközségi Egyesület által minden évben, Szent Orbán napján rendezett térségi borverseny. 

 

A faluvezetéstől azt is tudjuk, hogy a település mellett található a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet egyik kedvelt kirándulóhelye, a soponyai víztározó. A lapos, rétek és szántóföldek borította térséget átszelik a csatornák, a felduzzasztott víztározók és a mesterségesen kialakított halastavak. A nyílt vízfelületek, nádasok, mocsarak, rétek és erdők nagyszerű életfeltételeket biztosítanak a gazdag növény- és állatvilág számára. A tavat körülölelő mocsaras, időszakosan víz borította sárrétek főként a vízimadarak kedvelt élőhelyei, így itt biztosan láthatunk sirályokat, gémeket és kócsagokat is, de a megye legnagyobb bakcsó-, kiskócsag-, valamint üstökösgém-­kolóniája szintén a tájvédelmi körzet védelmét élvezi. A víztározó körül túraútvonal halad, a madármegfigyelő toronyból jól belátható a környék. 

A Kerti-tó a falu ékessége, lenyűgöző a látványa, békére lelnek itt a pihenésre vágyókForrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A csodálatos erdős-tavas környezetű Ökoturisztikai Központ a település délkeleti határában található. A terület élővilágának megismerését szolgálja az erdészeti és vadászati múzeum, a nagyvad- és szárnyasvad-bemutató kert. A központ gazdája a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt., mely a településen vadfeldolgozó üzemet működtet, illetve a környéken erdőgazdálkodást folytat. A térségben a gyalogosösvények és a kerékpárutak mentén információs táblák, kilátók, tűzrakó helyek és pihenőhelyek találhatók, az erdei séta­utat erdészeti és vadgazdálkodási tanösvény teszi teljessé. A gyerekek körében nagyon népszerű az állatsimogató. 

 

Olvasóink jelölései alapján Soponya legjellemzőbb épített öröksége a Zichy-kastély. A község története összefonódik Nagyláng históriájával és a Zichy-kastéllyal. Nagyláng településrészen a mai épület elődjét 1751–57 között gróf Zichy János építtette barokk stílusban, mely akkor egy földszintes L alakú kúria volt. A kúriát később Pollack Mihály tervei alapján átépítették U alakra, majd emeletet is kapott a fő szárny részen, és lépcsőházat is építették hozzá a 19. század első éveiben. Az építkezés 1807-ben fejeződött be. Az épületben 1998-ig a Soponyai Gyermekváros működött, ma üresen áll, nem látogatható. Új életre keltése a Nemzeti kastélyprogram következő ütemében várható. 

Kőtár és tájház a falut kettészelő út mentén – Varga Zoltán szenvedélyes gyűjtőForrás: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap

A falu déli, nagylángi részén áll az I. világháború áldozatainak emlékműve, amelyet 1928. november 11-én avattak. A megrongálódott szobor 1996-ban újból elkészült a Soponyáért Alapítvány bábáskodásával, Sajtos József kuratóriumi elnök irányítása mellett. Az ekkor ültetett fákról kapta a kert a Gesztenyés nevet. A Kerti-tónál idén ősztől ismét áll Nepomuki Szent János szobra, a keresztény vértanú továbbra is vigyáz a vizekre, hidakra, de Soponya valamennyi lakosára! 

Jó szívvel ajánlják falujukat mindenki figyelmébe

Ahol most állunk, a községháza hátsó traktusánál, régen egy méntelep állt. Hátul lóistálló, gyönyörű szép jószágokkal. A huszárok nagyon sok lovat vásároltak innen – idézi fel a múltat a fővadász. Mindhárman a szülőföldhöz való kötődést említik.

Sándorfalvi LászlóForrás: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap

Fél évszázadon keresztül egy munkahelyen, az erdőgazdaságnál dolgozott Sándorfalvi László nyugalmazott fővadász: - Elsősorban az ökocentrumot, a vadászházat mutatnám meg az idelátogatónak. A Sárrét gyönyörű vidékét, gazdag madár- és növényvilágát, valamint természetrajzi és vadászati múzeumunkat, amelynek létrehozásában magam is közreműködtem. A nagyvadkertet, a szárnyasvadkertet, a horgásztanyát.

Szecsődi Józsefné RózsaForrás: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap

- Tősgyökeres soponyai vagyok, a dédszüleimet még ismertem, szépszüleim is itt éltek - mondja Szecsődi Józsefné Rózsa nyugalmazott iskolaigazgató, mindenki kedves Babus nénije. - Pedagógusként mindig is fontosnak tartottam, hogy a gyermekeink megismerjék és értékeljék múltunkat, hagyományainkat. Fejlődő, szépülő, élhető a mi településünk. Itt megélhető a vidék nyugalma!

Káliz Sajtos JózsefForrás: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap

- Mindig is figyeltem arra, hogy a nagyapánk mit mondott, mit mesélt nekünk gyerekkorunkban - emlékezik jó szívvel a régmúltra Káliz Sajtos József költő, író. - Apránként tágult a kör, tágult a világ, tágultak az ismereteink. Jómagam az itt élőkön keresztül ismertem meg és szerettem meg Soponyát. A szülőfalum mindenek fölött áll!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában